Szerintem az lesz, hogy ráveszem a vezérfőszerkezetet (megzsarolom valamivel), hogy nézzük majd meg a „Kurcsány” filmet. Végülis nagy üdítővel, popcornnal bármi elviselhető a hátsó sorból. Addig is leírom az én előítéleteimet azon túl, hogy persze propagandafilmről van szó.

Már a cím is fingszagú. Mi ez a maszatolás? Ha elkúrtuk, akkor elkúrtuk, nem Elxurtuk. De kezdve a typewriter feliratokkal (indokolatlan és egyáltalán nem kreatív), folytatva azzal, hogy sok magyar filmnél köszön vissza az érzés, hogy olcsón lehet beszerezni steadicamet, marék apróért After Effects-hez értő szakembert, a korábbiaknál kisebb méretű, de nagyfelbontású kamerákat pedig nagyon egyszerű mozgatni. Ennek pedig az a következménye, hogy minden plán baromira drámai, indokolatlan svenkek és fártok váltják egymást, de még a drónnal készült felvételeket is csak a kivételesen nagy önfegyelemmel bíró rendezők képesek száműzni a koncepcióból. Ja, és persze itt van a megvilágítás, ami megint csak a digitális képrögzítésnek és utómunkának köszönhetően mindig IS nagyon expresszív, de annyira, hogy az már unalmas. Ezekkel próbálják kompenzálni azt, hogy színészi játékkal nem nagyon kell számolni (a valamelyik kommentben említett Brando csak Kurtz ezredes eljátszásával túl magasra tette a lécet), illetve a dialógusok is a néhai szomszédok epizódjait idézik. Szóval első ránézésre szar ez, na.

Ésikkel ellentétben én úgy gondolom, lesz benne tankos bácsi, őrjöngő ultra is, de leginkább megindító személyes dráma, romantika, lobogó zászló. Fordulat, egyéni látásmód, a kreatívitás legkisebb jele viszont hiányozni fog belőle, cserébe rohadtul egysíkúan Feri bácsi beszédére lesz felhúzva a cselekmény. Hát ha nem így lesz, megírjuk.