A Rams ebben a szezonban bizony kínlódni fog kedves barátaim, mert ez az offensive line még viccnek is rossz. A vasárnapi meccsen hatszor sackeltek le szegény Bulgert, rossz volt nézni. Meg az a nagyhírű Dante Hall, a nagy visszafutó-művész… fumble-t csinálni… fair catch-re én is jó vagyok…
Na dehát nem is ez a lényeg, hanem az export pirospaprika. Ha hiszitek, ha nem ezeknél a bolond usakoknál sokkalta jobb pirospaprikát lehet kapni, mint otthon. Budapest’s Best néven fut, és meglepő módon… piros. Értitek, nem sárga, sápadt piros vagy téglaszínű. Rendesen piros. Olyan paprikás kolompért alkottam belőle, hogy ihaj csuhaj. Mert a krumpli is jó. Szabolcsi gyerek révén különlegesen kényes vagyok a megfelelő minőségű krumplira, de én mondom nektek, ez jó volt. Frankón. A “mexican chorizo sausage” (ami a szomszédban lakó spanyol gyerek szerint “csorizó” és nem “khorajzó”) meg rendes paprikás lecsókolbász, és azzal a hatalmas előnnyel indul az otthonival szemben, hogy húsból van. Tehát disznószaga van. értik, kedves nézőink, decensen szar szagú, mint minden rendes húsipari termék 🙂 A spenótjuk is jó. A hús osztály is kecsegtető, még nem próbáltam, de hamarosan…
Mindeközben hallom és olvasom, hogy otthon, kies hazámban végetért az uborkaszezon. A pompomlányok leültek a kispadra, Ágnes asszony nem járkál már a pincében, és minden hasonló NB III (elnézést, fiúk) “fotballistát” háttérbe szorít, hogy megtartotta debütáló performanszát a két primadonna. Viktor barátunk szokásához híven egy tökéletesen értelmetlen beszéddel (tényleg, most milyen chartát kell aláírni a hű fityeszeseknek?) nyitott, a nemzeti komenyizmus hívei újfent megtudták, hogy a királynőt megölni félniük nem kell.
A nagyeszű másik pedig amolyan lékópéteresen gondterhelten üldögélt az asztal mellett majd pedig beáldozott egy gyalogot. Apró szépséghiba, hogy a gyalogot korábban mar leütötték, dehát a közönség nagy része keveri a pankrációt a sakkjátszmával. Slágos Jani tehát őrizetben, ő lesz az új, énekes Szabadi Béla… A közönség persze örül, hát hogyne örülne. Néhányan fanyalognak, hogy persze ez az ember Japánban már pár éve öngyilkos lett volna, esetleg meg a kedves mama intézi el önmagával együtt egy max kombó szepuku keretében. Dehát nem… Mondom jön itt még tánc, most jövő nyárig megy naftalinba a környezetvédelem, a Gripenek (jut eszembe, kicsit méltatlan környezet, de így ismeretlenül is: jó leszállást odafent Parancsnok Úr, Vezérelje a Bátorság, Kisérje a Szerencse!)
Szóval megy minden be a ruhaszekrénybe, mint a nagykabát tavasszal, it’s showtime!
Így állunk hat most, ki tudja hányadikan…
