Mi segít túlélni rovatunkban: ma reggel láttam, hogy egy magyar énekesnő képes volt sok kb. velem egyidős fiú egyik tinédzserkori krassát (van ilyen magyar szó…maifiatalok…) Galát utánozni…próbálni, amikoris a Freed from desire c. számot énekli el újfajta Fradi-indulóként. Rendkívül eredeti ötlet, szó sincs arról, hogy kb tucatnyi angol csapat indulója lett ez a szám, különféle szövegekkel.

A dalról maga a művésznő ha jól tudom azt mondta, hogy buddhista mantrának szánta. Nem az lett, én viszont azóta is mindenféle vallás meditatív-repetatív zenéjét hallgatom.
Ha valaki nem akar a szöveg megtanulásával bíbelődni, az választhatja a szikheket:

Ha valaki szúfi éneklést hallgatna, irány Nusrat Fateh Ali Khan és népi zenekara:

Ha valaki a britpop és a krisnások találkozására kíváncsi, természetesen itt a jó öreg Kula Shaker:

Ha valaki szerint hiába épít házat a jámbor zsidó, ha az Örökkévaló nem építi vele:

Ha valaki szerint a Szeplőtlen Szűzanya dicsőítése bír el sok ismétlést:

Ti szoktatok repetitív vallásos zenét hallgatni? (Vagy már megint nekem vannak, khm… egzotikus érdeklődési köreim?)