Nem tudom mit gondoljak ezekről a találkozásokról. Tudom, hogy sokan hasznosnak gondolják, ahogy a Partizánban is beszélget Gulyás az összes jobber főkreténnel.

Az én különvéleményem – fenntartva a tévedés jogát – az, hogy nekem, vagy Fábián Tamásnak vagy Gulyás Mártonnak ezekkel az emberekkel nincs beszélnivalója. Mert mégis miről beszélgetnének, beszélgetnénk?

A NER-ben teljesen mindegy kinek mi a világnézete. Mit gondol a melegházasságról, a liberalizmusról, az agrártámogatási rendszerről vagy a migrációról. A NER egy egyszerű közpénz-szivattyú, amelynek az a célja, hogy a lehető legtöbb adó- és EU-bevételt egy szűk személyi kör vagyonába emelje át. Ennek érdekében megfizet olyan embereket is, mint Bohár, akik vagy valamiféle elhivatottságból vagy sima opportunizmusból nyomják azokat a népbutító hülyeségeket, amelyeket a propagandaosztály nekik előír. Közben persze badass politikai punkoknak tartják magukat, holott nem többek egyszerű közkatonáknál, akiknek a mellére feltűztek egy rohamlövész jelvényt.

Ezekkel lehet beszélgetni, persze. De mit várunk tőle? Neki mi az ellenség vagyunk, ő a győztes hadsereg katonája, képünkbe röhög. Amikor esetleg kiderül, hogy mi tudjuk ki volt Hölderlin, ő meg nem tudja, akkor lelő.