“Elárulta, hogy sok befektetővel tárgyalnak a világ összes táján, és komolyan veszik a reptér visszavásárlását. Szerinte a működő tőke kiválthatja az uniós forrásokat.”
– én is elárulom, hogy több nigériai koronaherceggel tárgyalok komoly tőkebefektetésekről, és komolyan veszem a Taj Mahal megvásárlását hétvégi vityillónak.
“A háború okozta szankciós infláció növekedése ugyanis magas kamatokat hozott. Az infláció káros hatásait az árstopok és a kamatstopok enyhítették. Sőt, tavaly – a korábbi évek kedvező gyakorlatának megfelelően – a reálbérek is növekedni tudtak, azaz az infláció nem ette meg a fizetéseket.”
– nem magas kamatokat HOZOTT, hanem ti voltatok kénytelenek őket az egekbe emelni, hogy ne kelljen az utcáról felsöpörni a forintot. Mondjuk a 25% feletti reálbérnövekedés tényleg szép eredmény… oh wait.
“Felmérések szerint a Baross Gábor és a Széchenyi kártya program összességében 1,6 százalékos növekedési többletet okozott az idén, tehát ezek nélkül recesszió lenne Magyarországon.”
– ezt a tartalékok felélésének hívják, de mindegy. Épp most fogynak el.
“Én viszont azt gondolom, hogy a vállalati hitelprogramok az inflációt negatívan nem befolyásolják, mert ez a kínálati oldalt támogatja. Ha a vállalati kínálati oldal fennmarad, nem lesz benne törés, az inkább csökkenti az inflációt, tehát pont az ellenkezője igaz, egy magasabb kamatkörnyezetben a vállalati hitelösztönzés az infláció leszorítását segíti.”
– az úgynevezett refinanszírozási problémát (vagyis azt, hogy honnan lesz erre pénz, ha a bank csak magasabb kamatra tud hitelt felvenni, mint kihelyezni azt) meg majd megoldjuk pénznyomtatással, ami szintén leszorítja az inflációt… oh wait.
“Olyan mértékű volt az élelemiszer-kiskereskedelmi forgalom visszaesése, hogy a túlzó nyerészkedésen alapuló magatartás, ami eddig jellemezte a vállalatokat mára teljesen kiszorítaná őket a piacról, így tehát ez teljesen bekorlátozza az áremelési lehetőségeiket. Sőt, azok a kormányzati intézkedések, mint például a kötelező akciózás vagy a hamarosan bevezetendő online ár-összehasonlítás, a nagyobb és erősebben generált verseny miatt is a piaci árréseket prés alá helyezi, ami az élelmiszer-inflációban jelentős csökkenést fog eredményezni már a közeljövőben.”
– vagy a nyerészkedő vállalatok ki is vonulhatnak a piacról, és akkor megvalósul a ceaucescu-i Romániában tapasztalt utópia, hogy mindent olcsón nem lehet kapni…
“Nem tartom kizártnak, hogy a globális infláció hosszú távú szintje feljebb került időközben.”
– hiszen nem mi vagyunk az egyetlenek Európában 25% feletti inflációval… oh wait.
“Év végén az egy számjegyű infláció elérése azt jelentheti, hogy 2024 tavaszára a jegybanki kamatlábak is egy számjegyűvé válhatnak.”
– az Eiffel-tornyot is megveszem majd, amint elküldi a nigériai herceg a pénzt (év végére).
“Általánosságban inkább azt lehet elmondani, hogy az inflációt döntően kínálati oldali tényezők uralják, most nem a monetáris politika, sokkal inkább a fiskális politika tud eredményesebben hatni. Sokan a hetvenes évek válságával jönnek példaként, de a helyzet nem ugyanaz, felejtsük el.”
– igaz, hogy a mostanihoz hasonló, olajársokk és strukturális válság miatt elindult stagfláció csak a 70-es években volt, és pont hogy a fiskális politika teljes hatástalanságát eredményezte, de ja. Felejtsük el, jobb lesz az úgy…
“Nem mondunk le a GDP-arányos 2 százalékos honvédelmi kiadásokról, a rezsivédelemről, a nyugdíjasok védelméről és a családvédelemről sem. Persze ennek az volt az ára, hogy magunkon takarékoskodunk.”
– például az oktatáson és egészségügyön. A Rolex maradhat.
“Mi nem adóztatjuk a megtakarításokat, hanem olyan megtakarítási formák felé tereljük a lakosságot ahol, a pénz megőrzi a reálértékét. Itt van például az önfinanszírozás kérdése is mint stratégia cél. A külföldiek részaránya újra növekszik, miközben az lenne inkább a fontos, hogy inkább belföldről finanszírozzuk magunkat, a hazai lakosság és az intézményi befektetők legyenek túlsúlyban.”
– mi csak a lakosság javát akarjuk. Az utolsó fillérig.
“Ugyanakkor az FDI valójában azért fontos, mert multiplikatív hatásokat válthat ki, felerősíti a növekedés horizontális, illetve vertikális, magyar szereplők bevonásán keresztül érvényesülő hatásait. A horizontális hatás kutatás-fejlesztést jelent, az egyetemekkel közös vállalkozások, science parkok létesítését. A vertikális hatások a magyar beszállítók megjelenését és a beszállítói láncban az egyre magasabb pozíciók megszerzését jelentik.”
– igazából egy nagy lóf@szt, mivel a magyar gazdaság és munkaerő teljesen alkalmatlan a magas hozzáadott értékű ellátási láncokba betagozódni, tehát a valóság az, hogy az exportunk az importált alkatrészek olcsó összeszerelésén alapul, minimális hazai beszállítói részvétellel, de ezt nem kötjük a parasztok orrára.
“Közép- és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk.”
– hát ja, ilyen ütemben sitty-sutty lehagyjuk a hanyatló nyugatot… oh wait.
