- Támogathatsz minket -
No menu items!

Egy olvasónk küldte ezt, azzal a kérdéssel, hogy ez mi a fene?

Nos, ez reálpolitika. Mivel az amerikaiak feladták a kontrollt Kabul felett, az egyetlen módja a városban rekedt afgán segítők kimenekítesére az, ha a tálibok átengedik őket a repülőtérre. Ráadásul az amerikaiaknak sem jó az, ha tömegek özönlenek oda, aztán csimpaszkodnak a felszálló gépekre. A beszivárgó ISIS-terroristákról nem is beszélve. Tehát adtak a táliboknak egy listát, hogy kiket engedjenek át a checkpointokon, a többieket meg tartóztassák fel.

Hogy ezzel pont azokat teszik ki a megtorlások kockázatának, akik a leginkább veszélyeztetettek? Igen, de ez egy vállalható kockázat. Ugyanis a tálibok már győztek. Övék Afganisztán, most meg kell szilárdítaniuk a hatalmukat. Ami ismerve az afgán viszonyokat, valamint az ISIS-t (amely a tálibokat is gyaúr kutyáknak tartja), egyáltalán nem lesz könnyű feladat. A táliboknak most igenis az az érdekük, hogy az amerikaiak viszonylag rendben eltakarodjanak, és legalábbis hallgatólagosan elismerjék őket afgán kormánynak.

Ezért nem tartom ezt a dolgot “árulásnak”, hanem inkább józan diplomáciai lépésnek. Más választása amúgy egyik félnek se nagyon van…

Mózes és a zöldpártok

Murguly Mátyás, debreceni biotechnológus és LMP-s önkormányzatiképviselő-jelölt is reagált a zöld politikáról szóló írásaimra, amit újra nagyon köszönök, itt van, hogy mit gondolok róla.

Mi visz rá egy ellenzéki politikust, hogy elmenjen vitázni a NER legkellemetlenebb arcaival?

Tegnap már kommentben is feltettem a kérdést: mi visz rá egy ellenzéki politikust, hogy elmenjen vitázni a NER legkellemetlenebb arcaival?