Oroszország úgy fenyegeti Európát, hogy nem tekinti partnernek. Putyin Európa biztonságáról szóló szerződéstervezetét az USA kormányához címezi és csak a két nagyhatalom között létrehozandó biztonsági garanciákhoz köti.
Következésképpen az EU feje felett megkötendő bilaterális szerződéssel közvetve hozná létre Európa biztonságát garantáló rendszert. Igaz, ez csak az oroszok elképzelése, de rámutat az EU főleg katonai, valamint geostratégiai gyengeségére. Persze még nem ismert az USA álláspontja ezzel kapcsolatban, de nagyon valószínű, hogy az EU-nak a tárgyalásokból való kizárását az USA vissza fogja utasítani.
Érdekes kérdés, mi legyen az EU-ba teljesen integrálódott balti köztársaságokkal, amikor az oroszok azt követelik, hogy a nyugati szövetség vonuljon vissza a volt szovjet tagköztársaságokból? Valószínűleg ez csupán “fogólap”: Putyin “fait accompli”-nak (befejezett ténynek) tekinti a baltiakat, cserébe az USA “fait accompli”-nak tekinti a Krímet és a két ukrán megyét.
Oroszország valószínűleg maximalista programmal szeretne indítani az esetleges tárgyalásokon, amely régi taktika, hiszen így lesz miből engedni. Az azonban kétségtelen, hogy az Ukrajnával kapcsolatos megegyezés az “új európai status quo” utolsó megoldásra váró láncszeme. Ehhez képest a “lőporos hordó” Balkán (Bosznia, Észak-Makedónia) – nagyon lényeges – de másodlagos fontosságú, különösen USA aspektusból.
Szerintem a külpolitika klíma még nem érett meg egy átfogó rendezési terv megtárgyalására USA és Oroszország között. Még évekig fog tartani az egymásnak feszülés és a kölcsönös fenyegetés esetleg korlátozott méretű közvetett katonai konfliktusokkal terhelve. Hogy ebben az EU-nak milyen lapokat osztanak (ha egyáltalán), szintén érdekes kérdés lesz.
