G. Fodor természetesen az interjúban nem csak politikáról beszél, de politizál és politikai hasznot remél. Válaszaiban benne van a kötelező sorosozás, karácsonyozás, liberálisozás, a képviseleti demokrácia sajátos és leegyszerűsített definíciója, az opportunizmus dicsérete és nagyjából minden, ami azt hivatott sugallni, hogy egy, csak egy legény…
A fentiektől függetlenül érdemes figyelni arra, amit mond, mert „lát a pályán”, tisztában van a hatalom természetével és a hatalomgyakorlás technikáival. Főleg persze annak machiavellista irányzata iránt van elköteleződve, de ez se zavarjon össze senkit, a gépezet zajosan és büdösen, de működik.
Amire rávilágít (természetesen mi már sokkal korábban, sokkal fényesebben tettük ezt meg) az az, hogy Orbán sikeres ellenfele nem Orbán ellentéte lehet, hanem annak kvázi alteregója, akin kicsivel jobban áll az öltöny, nem tikkel Brüsszelben, de azért gumicsizmában se néz ki hülyén, van egy ilyen hátbaveregetős, hülye viccet mesélős mentalitása. …csak éppen jóval kevesebbet lop, van valami elképzelése a nemzetközi politikáról, nem csak a taktikázáshoz, de a stratégiák kidolgozásához is van tehetsége. Na, az ellenzéknek Frankenstein módjára valami ilyesmit kéne összefércelnie.
