Klasszikus hidegháborús diplomácia.
Figyeljünk csak:
“Russland und China lehnen eine WEITERE (kiemelés tőlem) Expansion der Nato ab. Das teilten sie in einer gemeinsamen Erklärung anlässlich des Besuchs von Kremlchef Wladimir Putin bei Staatspräsident Xi Jinping mit.”
Kína és Oroszország a NATO _TOVÁBBI_ bővítését utasítja el. Tehát Xi elnök simán beáll az oroszok mellé, de annyira azért nem, hogy Putyin teljesíthetetlen (az 1997-es állapotok visszaállítását követelő) követelései mellett elkötelezze magát. Egyrészt azzal magát olyan helyzetbe manőverezi, ahonnan nehéz kijönni, másrészt a mostani status quo igazából jó Kínának, az EU-val minden protekcionista szabályozási nyűg ellenére jobb kereskedni, mint valami csóró ütközőzónával, ráadásul Közép-Európa NATO- és EU tagsága hátráltatja ezen szervezetek szorosabb és ütőképesebb együttműködését.
Russland und China verurteilen zudem den Aukus-Pakt, ein trilaterales Militärbündnis, das die USA, Australien und Großbritannien im Herbst vergangenen Jahres geschlossen haben.
Viszonzás: Oroszország elítélte az ausztrál-angol-amerikai védelmi megállapodást. Ehhez nagyrészt semmi köze, mert az orosz jelenlét a Csendes-óceánon nem jelentős, de nyilván ha Xi beszáll az oroszok mellett, azt viszonozni kell.
Beide Seiten zeigten sich »zutiefst besorgt« angesichts ernsthafter Herausforderungen für die internationale Sicherheit. »Kein Staat könnte oder sollte seine Sicherheit isoliert von der globalen Sicherheit und auf Kosten der Sicherheit anderer Staaten gewährleisten«, heißt es in der Erklärung.
Mélységesen aggódnak a komoly nemzetközi biztonsági kihívások miatt, egyben figyelmeztetnek, hogy egyetlen állam sem biztosíthatja biztonságát a többi állam rovására. Értsd: nem fogadjuk el az USA egyedüli vezető szerepét, az USA nincs (pontosabban nagyon nem szeretnénk ha lenne) olyan helyzetben, hogy valamely ország biztonsgágpolitikai helyzete CSAK rajta múljon, azt akarjuk, hogy Kínát és Oroszországot egyfajta trilaterális világrend részeként erről kérdezzük meg. Még őszintébben: Putyin szeretné ezt a szerepet megtartani, Xi pedig megszerezni, de egyelőre egyik sincs abban a helyzetben, hogy ennek erővel érvényt is szerezzen.
“Putin sagte China beim Treffen mit Xi auch mehr Gaslieferungen zu. Russland sei bereit für ein neues Abkommen, das China künftig zehn Milliarden Kubikmeter Gas pro Jahr zusichern würde. Es gebe neue Lösungen auch für den Ölsektor.”
Hosszas druzsbázást követően jön ez a mondat. Putyin több gázt és olajat ígér. Érdekes módon, ez nem a druzsbázás része. Kína nagyon erősen jelen van a Szovjetunió lágy altestében, a selyemút egykori országaiban. Oroszországnak nemcsak lehetőség gázt és olajat adni Kínának, hanem kötelesség is, mielőtt Kínának sikerülne kiépíteni akár a Kaszpi- akár a Szibériai mezők felől önálló ellátási útvonalakat.
Ez a két nagyhatalom tehát nem szereti egymást, de vannak közös érdekeik. A világpolitikában jól láthatóan lemeztektonikai nagyságrendű mozgások vannak. A cikkben nem szerepel egy ország, nos az az ország az óriási kontinentális lemezekhez hasonlónak gondolja magát, noha valójában egy hétvégi telek, egy szerszámos bódéval és egy pottyantós budival hozzájuk képest.
