- Támogathatsz minket -
No menu items!

Az amerikai igazságügyminisztérium (amely jelen esetben mint nyomozóhatóság is működik, ne menjünk be az amerikai és a magyar alkotmányjog összehasonlításába) több (30-40) “subpoenat” bocsátott ki a napokban.

Ez a jogintézmény nálunk ismeretlen. A subpoenaval (ejtsd: szábpína) érintett személy tanú lesz. A tanúnak a magyar büntető eljárásjogban is igazmondási és együttműködési kötelezettsége van. A subpoena tehát tulajdonképpen egy olyan idézés, amelynek ha valaki nem tesz eleget, büntethető.

A hír jelentősége az, hogy a 30-40 idézést Trump választási stábja kapta meg, és a kiszivárgott hírek szerint (a subpoenak tartalma nem nyilvános) szerint a 2020. január 6-i események mellett a választási eredményre adott reakciók is érdeklik a nyomozókat. Mármint nem az, hogy Trump örült vagy nem, hanem hogy próbálta-e a választás eredményét megmásítani vagy figyelmen kívül hagyni.

Várható volt, hogy ez előbb-utóbb megtörténik, de készülni kell jelentős politikai viharokra, mivel Trump hívei között nagyon népszerű az elcsalt választás teóriája.

Az ártatlanság vélelme

Kicsit tegyük rendbe az ártatlanság vélelmét és a kommentekben megfogalmazott példákat. Az ártatlanság vélelme a váddal szemben illeti meg az embert. Megvádolnak valakit azzal, hogy...

Akkor most odabasztak vagy nem basztak oda?

- teszi fel a kérdést most mindenki. Hont és Schiffer a kulturált ellenzékiség jegyében röhög a “kéksisakosokat várókon” mások szerint itt a ragnarök, van aki csalódott, hogy Pressman nagykövet nem csatolt fel két Colt Peacemakert és indult el lepuffantani Orbán Viktort.