A lassan örlő malmok azért örlődnek, illetve van annak egy üzenete, ha nem általában Magyarországot, az államot vagy a kormányt említik, hanem név szerint Orbánt. Különösen érdekes ez a választások előtt kevesebb, mint két hónappal. Na, de ebből messzemenőbb következést nem nagyon lehet levonni annál, hogy az uniós pénzekre kalibrált lopógép aranykora a végéhez közeledik.
Orbán tehetségét dícséri, hogy állhatatos és ravasz taktikaval sikerült a nem is annyira rossz pozíciójából (“Európa erős embere”) kvázi páriává válnia az Unióban. Az EPP-ből való kilépést (így szállunk le a bicikliről), a nacionalista internacionálé halva született ötlete követte, most pedig, ahogy azt egyik olvasónk jellemezte, a visegrádi egyek szövetségének lehetősége körvonalazódik a nem is olyan távoli jövőben. Ehhez jön még hozzá, hogy az EP-ben azt találták mondani, Viktor, az nem a te tortád.
Ilyen körülmények között persze perspektívának tűnik Vologya ölében fészkelődni kéjesen nyögdécselve, vagy eladni a jövőt Kínának. Üzbég burgonyakutató központ és hasonlók. Az kicsit nehezebben fogható fel, hogy miért jó az orosz és a kínai titkosszolgálatot is Budapesten bekvártélyozni, de orbáni értelemben van benne logika. Szereti a hülye történeteket és a vicceket.
Orbán helyzete pedig egy hibátlan Stirlitz-Müller szituáció.
“Stirlitz benyit Müller irodájába. Egyenest odaáll Müller elé, és azt mondja neki:
“Obergruppenführer, nem állna be a Szovjet hírszerzéshez? Jó a fizetés!”
Müller megdöbbenve mered Stirlitzre, aki folytatja:
“Bocsánat, nincs egy aszpirinje?”
Stirlitz tudta, hogy az emberek csak a beszélgetések végére emlékeznek.”
Stirlitzről mindenki tudja, hogy kém, de ennél ideálisabb nemzetbiztonsági körülmény nem létezik, ezért a legnagyobb hülyeség lenne likvidálni. Stirlitznek is kényelmes, kicsit kémkedhet az alkalmasság látszatát keltve.
Orbán esetében kicsit hasonló a helyzet. Nem nagyon rejti véka alá, hogy mit művel, de ez mindenki számára kényelmes egy ideig. Azért csak egy ideig, mert ez nem egy végtelenségig folytatható hülye viccsorozat. Az van, hogy mókás volt a szituáció a közelmúltig, de most orosz csapatokat vontak össze az ukrán határon, a másik oldalon meg a NATO tologatja a figurákat a táblán. A mi nagyvezérünk erre kiugrik pár palack földgázért, meg persze lezsírozni a világbékét 😃 😃 😃 . Moszkvába. A lengyel miniszterelnök pedig reflexből a másik irányba. Túlélési reflexből.
Emlékezzünk vissza 1939-re, amikor a lengyel hadsereg a német offenzíva és a szovjet támadás elől Magyarországon keresztül, a magyar kormány támogatásával nyert egérutat. Ez az egyetlen esemény száz éves távlatban alapozhatja meg két ország kapcsolatát, de ez a fasz kiugrott pár palack gáz meg néhány szelfi kedvéért Moszkvába. Éppen most.
És az a baj, hogy már megint a pénisz rossz végén fészkelődünk, de öröm az ürümben, hogy a felcsúti géniusznak ezt határozottabban és rövidebb idő alatt sikerült művészien kiviteleznie, mint Horthynak.
Mert ő ebben is jobb mindenkinél. Hát gratulálok.
