Eszem a kis okos fejét. “Az, hogy a Balaton drága, relatív” – ja, relatív. Gyakorlatilag minden szóba jöhető alternatíva olcsóbb és/vagy jobb minőségű. Mindenesetre a nerisztokráciának pont így a jó. Nem kell keveredni a plebsszel a yachtkikötőben meg Ráhel borpincéjében, nem kell szállás, hiszen van saját villa Badacsonyban, az eddig turizmusból élő helyi jobbágyok meg mehetnek az akkumulátorgyárba, ha nem akarnak éhen dögleni.

2022. szeptemberben írtuk:

“A hángérien pork mít alól ráadásul kiesik a magyar középosztály vásárlóereje (hiszen a magyar középosztály földgázt vesz hús helyett, ezzel kb. búcsút is intve középosztályos létének) és maradnak a prémium vásárlók, akiknek viszont az elmúlt tíz évben nem lett elmagyarázva, hogy miért is vegyenek mangalicát az iberico helyett. Vagy ha el is lett, most ott vannak, hogy annyi pénzért, amennyiért mangalicát vesznek, nagyon sok minden más is van. A mangalica tehát pont úgy jár mint Rasi hotelei a Balaton körül. Biztos nagyon jók, csak annyi pénzért, amennyibe kerülnek, lehet Kitzbühelben is szobát kivenni, statt Lángosch gibt’s Kaiserschmarrn’, statt Limbóhintó gibt’s E-bike Rental, ja.

Vagyis a prémium vásárlók, akiknek prémium pénztárcája van, már válogatnak. Eljön a pont, amikor versenyezni kell, és ezen a ponton leengedik a közmondásos medencét, és kiderül, hogy ki visel fürdőruhát és ki nem. Magyarország természetesen meztelen. Meztelenségének, vagyis versenyképtelenségének oka az elmúlt tíz év gazdaságpolitikája, amelynek az árát most minden pillanatban fizetjük.”