Mivel tudom, hogy a kedves olvasók a szumós híreknél csak a vasutas híreket szeretik jobban, ismerkedjünk meg a Cseh Államvasút (Ceské Dráhy, CD) 380-as sorozatú mozdonyával, amelynek gyári típusneve Skoda 109, ami miatt az elmés magyar vasútbarátok Messerschmittnek nevezik.
Ez a mozdony (néhány lengyel és román fejlesztéssel együtt) a kelet-európai mozdonygyártás utolsó dobása. A magyar fejlesztések pár évvel le voltak maradva, már tervezőasztalon voltak, amikor összeomlott a magyar ipar, így gyártásig már nem jutottak.
A csehek viszont legyártottak egy kis szériát ebből a nagy, gyors erős, többféle szabványú áramról (Európában különböző feszültségű egyen- és váltóáramú drótból jön az áram a mozdonyokba) üzemelni képes mozdonyból.
Aztán jött a francia Alsthom, a kanadai-német Bombardier és főleg a Siemens. A mozdonyaik még fél- egy generációval korszerűbbek lettek, tudtak hozzájuk jó finanszírozást ajánlani, így akármilyen figyelemreméltó konstrukció a Skoda, már a CD is Siemens Vectronokat vesz. Amelyek ráadásul nagy szériában készülnek, így amíg a húsz darab 380-as még mindig gyermekbetegségekkel küzd a Siemensek egy japánok által karbantartott svájci óra megbízhatóságát produkálják, olcsóbban.
Ez az egyik példája annak, amit a német ipar hiperversenyképességének szoktunk hívni. A németeknek nincs említésre méltó online vállalatuk, ám szinte bármilyen ipari terméket úgy állítanak elő, hogy bárki a világon csak rosszabbul és drágán tudja megoldani.
Szóval szép dolog a nosztalgia, de ha a Ganz tervei a gyártásig is jutottak volna a kilencvenes években, most mi is próbálnánk valahogy eladni azokat a gépeket hogy vehessünk német mozdonyt (a MÁV-nál üzemel a Siemens Vectron elődje, a Taurus, illetve a Siemens Vectron fő konkurense a, Bombardier Traxx. Küszöbön áll a V43-as mozdonyok cseréje, nagyon nagy meglepetés lenne, ha nem a Siemens nyerné a tendert.)
