Amikor se gyereket, se mosógépet rovatunk.
Kicsit megkésett poszt. Hét közepére terveztem, de kissé bonyolódott az életem, ezért csak most kerül rá sor.
A bringával munkába járás előnyeiről már beszéltünk. Gyors (körülményektől meg távolságtól függően persze), szuper zöld, nekem kényelmes is.
Most egy kevésbé szokványos eszköz következik. Gördeszka, pontosabban longboard. Kompromisszumoktól terhes választás. Hát az agglomerációból nem fogok bejárni vele, nem is arra való. Én 2-3 kilométeres távokra szoktam használni a környékünkön, illetve a belvárosban is hibátlanul működik. A négyeshatost szoktam kiváltani vele.
Nézzük elősször az előnyeit. Kevés jobb érzés van annál, ha az ember szörfözik, jelen esetben aszfalton. Nem kell semmibe kapaszkodni, mint a rollernél. Lehet menet közben kávézni, szendvicset majszolni. Meglepően gyors, a 12-15 km/h sebesség még kényelmesnek mondható (a rekord egy másik típussal lejtőn 120 km/h felett van), de a piros lámpánál ezzel is meg kell állni, ezért 8 km/h körüli átlaggal, nagyjából kocogásnyi tempóval jó számolni. Lehet vele a járdán közlekedni, reggel alig van gyalogos (este már lassabb tempóra kell készülni). A longboardnak ugye nagy és puha kerekei vannak a trükközős deszkához képest, így átmegy a repedéseken, felgurul az akadálymentesített padkák szélén is gond nélkül. Teljesen halk, szerintem szexi is.
Hátrányai közül a legbosszantóbb, hogy kell hozzá tudni gördeszkázni, ami nem túl könnyű.
Ha nem gyerekként kezdi az ember, mint én, akkor kimondottan nehéz megtanulni. Nincs igazából hatótávolsága, de hosszabb távnál azért a begörcsölő combizom garantált, nem érdemes erőltetni. Azért bár nagyok a kerekek, a szántóföldön mégsem megy el (van olyan változat, ami igen). Nem lehet vele ollie-zni (ugratás kb.), ezért a rendes padkára nem lehet vele feljutni, lépcsőn meg lejutni sem. Ilyenkor fel kell venni. Kicsit azért veszélyes. Az Etele téren az első két percben csapott el egy montis srác, aki szabálytalanul száguldott a gyalogosok közé az aluljáróból. A 35 éves gördeszkás tapasztalat okán én nem könnyen esek el, így csak a kávé löttyent az ingemre, meg kicsit megtámasztotta a pedált a sípcsontomon, ő viszont bebucskázott fejjel a pampafű közé. Szerencsére puhára landolt. Bunyó se lett a konfliktusból.
Szóval szerintem ez praktikus eszköz, de csak megfelelő körülmények között. Érdemes kipróbálni, de csak óvatosan.

