Szisszentyű hatalmas troll az ételkölteményeivel. A kolbászos-babos-tojásos rettenet nekem még simán lecsúszott volna, a cajun bab se sokkal kifinomultabb kaja. Ez a kompozíció (tudom, most átveszem Kürtitől a műértést, az ő asztala a képek elemzése) minden elemében, már-már kozmikusan tökéletes trollkodás.

Kezdjük azzal, hogy a Burger Kingben kapható Bacon King menü ennél jobb étel. Felejtsük el, hogy Sziszi bármilyen kaját azért tesz ki, mert szerinte az jó. Ez nettó trollkodás, libsihergelés (amit alighanem a régi daliás szadeszes időkben nem gondolt, hogy csinálni fog) aminek ez a kép egy gyönyörű darabja.

Nézzük meg a műmárvány pultot, a sorba rakott csemegeubit. Nem ám a finoman roppanós cornichon, egy frászt, ez a 6-9-es méretosztály. A mirelitzöldséggel még semmi gond nem lenne (én is feszt azt zabálok, a mélyhűtőm gyakorlatilag egy kelbimbó- és pagodakarfiol-lerakat, lélekben pedig egy ló vagyok) de szegény A-rizs szemmel láthatóan pont öt percet főtt tovább a kelleténél. Tökéletes jóvanazúgy-kaja. A kacsamellye is annyit figyelt a serpenyőben vagy tepsiben, amennyi alatt pont teljesen kiszáradt. Kacsa aromájú cipőtalp, nem csúszik, ezért jól jön egy csöpp kecsöpp. Mindez egy közepesen ízléstelen tányéron.

Sziszi elérkezett a gasztrotrollkodás tetejére, csúcsára, csimborasszójára és Parnasszusára. Mert a cupákos cupák az tulajdonképpen jó. Utána az ember rosszul van, de az vesse rá a követ, aki még sose karikázott virslit a Vifon levesbe, aki nem vett a sajtos mirelit pizza mellé csípős szalámit, mert az olaszkolbászosról úgyis csak lespórolják, ráadásul nem is csíp rendesen. Azok proli kaják, amiket az ember bevállal. Löncshúsos-kecsapos bonyolai, tejfölös-reszeltsajtos tészta, hát persze, én is voltam fiatal.

De ez több. Kipirult arccal pihegve nézem a képet, ziháló kebleimet kétségbeesett recsegéssel tartja helyükön halcsont míderem. Hamarosan elájulok, és repülősót kell hozatni.

Ez ugyanis a tökély. A művész kiszabadult a rossz ételek börtönéből, és igazi trollként immár minőségi hozzávalókat gyaláz meg. Szarj bele nyugodtan a zongorába Vologya, ők ugyan nem értik, de én igen, és nagyra értékelem!

Tökély, tökély, tökély.