Az egyetlen EU-tagország, amelynek nagyhatalmi ambíciói vannak, Franciaország. Atomhatalomként, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként, és a Földet átfogó maradék “gyarmatbirodalom” tulajdonosaként ez nem is teljesen irreális. A francia geopolitikai stratégia alapvetően két pilléren áll: egyfelől az Európai Unió megerősítésén és önálló európai kül- és katonapolitika kialakításán, francia-német vezetéssel. A másik, majdnem ugyanilyen fontos pillér Afrika, annak is a frankofón része.
Franciaország Afrikát nem elsősorban migrációs veszélyforrásnak, hanem beruházási célpontnak és kereskedelmi partnernek tekinti, valamint a francia nyelvi és kulturális befolyás világszerte való erősítése eszközének (kevesen tudják, de Afrikának köszönhetően a francia a világ leggyorsabban növekvő nyelve, 2050-re lehet, hogy többen fogják beszélni, mint az angolt).
Amint az alábbi interjú is megerősíti, Franciaország a mainál is szorosabbra kívánja vonni az Európa és Afrika közötti együttműködést (nem utolsósorban Kína ellensúlyozására), akár tetszik ez Orbánnak meg a többi egyáltalánnemrasszistának, akár nem. Jobb lesz, ha felkészülünk rá.
