Ennek a hírnek a jelentősége számunkra nem annyira az olajárra gyakorolt hatása, bár az is fontos.
Fontosabb azonban azt látni, hogy a Biden-kormány izomból játszik. Egyrészt ők (mármint főleg Biden és a vele évtizedek óta együtt dolgozó Antony Blinken) mindig is a kemény megoldások hívei voltak, ha nem is ilyen Rumsfeld-Cheney szinten, hogy a másik oldal héjáit emlegessük, de majdnem. Ők nem a tárgyalgatós, kedves amerikaiak, hanem a beleállós-bombázós amerikaiak.
Ráadásul épp kiélezett választási kampányfinis van Amerikában, amikor nagyon egyszerű a képlet: ain’t no one fucks with America. Biden életkorából, imidzséből adódóan nagyon konzervatív kampányeszközöket használ. A demokraták baloldalát jóléti intézkedésekkel (diákhitel-elengedés, gazdagok adóztatása, egészségügy) csábítja, a Trumptól balra álló mindenki mást pedig az erős és cselekvő Amerika képével.
A Biden kormányt nem kell szeretni, nem kell őket dicsérni, nem kell velük egyet sem érteni. Csak észben kell tartani, hogy az USA most a nemzetközi politika olyan szereplője, akivel nagyon nem éri meg szembemenni, és nagyon ügyesen, higgadtan kell velük kapcsolatot tartani, mert keresik a helyzeteket, ahol demonstrálhatják Amerika erejét. Ha pedig olyan helyzet adódik, ami egyébként is megoldást igényelne és meg lehet azt izmokat feszítve oldani, akkor úgy fogják megoldani.
