A ma zárult szeptemberi szumótornát Tamavasi Icsiró (Tamawashi Ichiro, polgári neve Batzsargal Munh-Orgil) nyerte.

A 36 éves ulánbátori származású rikisi második tornáját nyerte, egyben most már ő a legidősebb tornagyőztes a szumó világháború utáni történetében. A mongol versenyző legendásan sérülésálló, ellentétben a mostani tornát menet közben feladó jokozunával, Terunofudzsival, akinek valószínűleg mindkét térdét műteni kell. Tamavasi nem valami technikás versenyző, osi-szumót csinál, vagyis az ellenfelét igyekszik kilökni a ringből. Hosszú karjaival rögtön nyakra megy. Azonban amit tud, nagyon jól tudja, jellemzően az elsőosztály talpas maegasira rangjainak felső régiójában vagy az elit szanjaku rangok alsóbb fokozataiban időzik.

A torna elég szoros volt, több versenyzőnek volt az utolsó 2-3 napig a győzelemre, de még az utolsó nap is meg kellett verni a címért a szintén kiváló formában levő Takajaszut. Csalódást keltettek viszont az ózekik. A yokozuna alatti legmagasabb rangban három versenyző van, Takakeisó egész jó tornát csinált, de kb. a semmi különös üzemmódban. A másik kettő, Mitakeumi és Sodai viszont leszerepelt, előbbi a rangját is elvesztette. A Hakuhó visszavonulása óta tartó vajúdó generációváltás húzódik tovább, az ózeki rangba csupa inkonzisztens teljesítményt nyújtó ember ér el, egyikben sincs potenciál az áttörésre. Egyben volt, azonban a szumó kretén, és következetességben kb. egy részeges tornatanárra emlékeztető vezetői fegyelmi vétség miatt az ötödosztályig sorolták vissza, most van visszajövőben, de elsőre fennakadt a harmad-másod osztály közötti kemény határvonalon (a másodosztálytól felfelé van a birkózóknak kiemelt státusza). Ezekent a feljutásról döntő meccseken a legnehezebb átlendülni. Kopogtat még pár versenyző, akik most sem szerepeltek rosszul, de a yokozuna térdsérülésével megint olyan időszak jön, hogy többé-kevésbé outsider emberek fognak tornákat nyerni, amíg valaki meg nem találja a csúcsra vezető utat.