Ez már régen várható volt. Önmagában az, hogy ilyen sokáig tartott összehozni a Nacionalista Internacionálét, jól mutatja, mekkora érdekkülönbségek vannak a táboron belül.
Tulajdonképpen a propaganda az egyetlen, amiben egyetértenek (buzizás, libsizés, migráncsozás, brüsszelezés), a gyakorlati politikai kérdésekben sok szempontból távolabb állnak egymástól, mint a többi frakció irányvonalaitól. Amiben viszont teljes az egység, az az illiberalizmus, illetve az autoriter hatalomgyakorlás preferálása a demokráciával szemben.
Ez egyébként az Európán kívüli populista politikai irányzatokra is jellemző, lásd például a trumpista Republikánus Pártot, Bolsonarot, vagy az indiai kormánypártot. Végül is az nem feltétlenül rossz dolog, hogy kezd letisztulni a jobboldali populizmus, mint ideológia, és egyre kevésbé tudnak “mindenkinek mindent IS” ígérni, ami pl Johnson és Trump sikerének volt az alapja. Másfelől persze ez azt is jelenti, hogy a szélsőjobboldali politizálás végleg betört a mainstream-be, és elvileg bárhol, bármikor hatalomra juthatnak, hogy azután antidemokratikus eszközökkel próbálják meg bebetonozni az uralmukat.
A demokratikus jobb-, és baloldalnak ideje felkötni a gendersemleges alsónemüt…
