Nem rossz elemzés, de egy kicsit túl sok tudatosságot tulajdonít Orbánnak. Ez messze nem egy koherens politikai terv, hanem részben időhúzás, részben a saját ideológiai retorikája által kijelölt kényszerpályán való botladozás.

Viktornak igazából fogalma sincsen, mit kéne ebben a helyzetben csinálni, a híres “politikai ösztönei” csak addig működtek, amíg volt pénz és európai meg amerikai patrónus. Marad hát a nagy löttyös indulat, meg a népiesch-parasztosch viccelődés, és a reménykedés, hogy “majd csak lesz valami”. Lesz. Utána az özönvíz.