Teljesen logikus, hogy a Bizottság nem akarja véglegesen elvágni Magyarországot az újáépítési segélytől. Az ugyanis “point of no return” lenne, aminek a végén reális lehetőségként jelenne meg a Huxit. Ez pedig nem érdeke az EU-nak sem, leginkább geopolitikai megfontolások miatt, hiszen Magyarország földrajzi helyzeténél fogva (Ukrajna, a Balkán és Ausztria között) fontos “bástyája” az Unió határvidékének.
Ez azonban már rég nem jelenti azt, hogy Orbán mindent megtehet, és zsarolással elérheti azt, amit akar. Ha a Bizottságnak nem is, a tagállamok egy jó részének (beleértve korábbi szövetségeseinket is) rohadtul elege van a magyarokból, és egyáltalán nem biztosak benne, hogy a Huxit rosszabb kimenetel lenne egy az Uniót belülről gyengítő Magyarországnál.
Marad tehát a “húzd meg, ereszd meg” stratégia (egyre inkább a “húzd meg” irányba tolódva), ahol Orbán otthon továbbra is játszhatja a putyinista utcai harcost, valójában azonban soha, semmibe sem engedik uniós szinten beleszólni, és állandóan lebegtetik a feje fölött az uniós pénzek Damoklész-kardját. Persze csak addig, amíg Orbán olyat nem lép, ami végérvényesen átlöki az országot a vörös vonalon…
