A diktatúra és az autoriter rendszer mindig elvárja az alattvalóktól, hogy udvariasak legyenek. Levegyék a kalapjukat, ahogy illik, az uraság jelenlétében, ne beszéljenek csúnyán (legfeljebb egymással), illedelmesen süssék le a szemüket, amikor hozzájuk beszélnek (olyan bicskanyitogató stílusban, ahogy a kutyákkal se szokás). Különösen, ha fiatalok, hiszen ők még nem tettek le semmit az uraság asztalára.
Ez mindig is így volt, és egészen addig így is lesz, amíg elegen meg nem értik, hogy fölösleges öncenzúra udvariaskodni olyanoknak, akik ezt amúgy is csak a gyengeség jeleként értelmezik!


