Mivel kezdődik jogilag is a kampány, összefoglalom mire gondolok ezzel a kampánnyal kapcsolatban. Elég sok mindent, ezért több részben fogom megtenni. Első rész, tájkép csata előtt.
Nemrégiben egy panelbeszélgetésen Szabó Andrea, az MTA (tudom, tudom, ELKH) Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa mutatott statisztikákat arról, hogy a magyarok nagyon nagy része úgy gondolja, hogy voltaképpen neki nem is megy rosszul. Ez a mérés nem pártmegrendelésre született, igazolt tudományos és statisztikai módszerekkel végezték a mérést és a kiértékelést is.
Az eredmény nem meglepő, hiszen a 2008-as sokk óta tényleg sokmindenkinek sokkal jobb lett. A beözönló EU-pénz, akármennyit költenek el belőle natúr luxusra a NER felső köreiben, megtette a hatását,ahogy az olcsó és bőséges hitelek is. Persze ebbe az egyenletbe bele kell számolni a nem működő oktatást, egészségügyet, ahol végvári harcok folynak a teljes csőd ellen, a kritikán aluli járványkezelést, a cserbenhagyott szülőket és vendéglátókat.
A TK kutatása arra mutat rá, hogy az ezekből vont egyenleg jelenleg pozitív. Azért fontos ezt a választások előtt immár kevesebb, mint két hónappal rögzíteni, mert szét kell választani az érzelmi és az egzisztenciális motivációt a választások előtt.
Érzelmi téren szerintem a Fidesz most nem tud nyerni, egyetlen célja ezen a téren a front beszakadásának elkerülése. Nincs olyan témájuk, mint a rezsi vagy a migránsok voltak a korábbi választásokon. A migráció létezik, de Afganisztánból és Szíriából aki komolyan meg akart lépni, annyira komolyan, hogy az akadálypályát is végigcsinálja, már meglépett. Erdogan barátunk kiépítette a maga kis zsarológépezetét, amelynek alapeleme, hogy a Balkánra annyi menekültet engedjen rá, amennyi a feszkó fenntartásához pont elég. Ha sarokba szorítják többet, ha épp nyugi van, kevesebbet. Közben kialakultak a Magyarországot elkerülő csempészútvonalak, most nincs olyan helyzet, hogy párezer szíriait a Keleti pályaudvarra lehessen hozni. Kifújt. A rezsicsöki is mára olyan mint a halnak a víz, igazából az van, hogy minden közgazdaságtani ésszerűség szerint óvatosan azért utána kéne menni a piaci áraknak, de a választásokig ezt már muszáj megtartani. De a lényeg, hogy a rezsicsöki nem újdonság, tízéves “vívmány”. Soros György szegény évek óta bármikor meghalhat, ráadásul az a gyanúm, hogy Orbánék izraeli jobboldali barátai, bármennyire is nem szeretik Sorost, azért szóltak Orbánnak, hogy a burkolt antiszemita uszítást még Sorosnál is jobban utálják, és ezt egy volt moszadosokkal (Pegasus, Black Cube) dolgoztató kormány azért jobb, ha figyelembe veszi.
Nincs tehát Nagy Téma, és ha volna is, mára igen csekély tere maradna. Mára ugyanis szerintem beállt az a helyzet, hogy aki bármilyen okból szeretni akarja Orbánt az már szereti és ezen a véleményén szinte semmilyen behatásra nem fog változtatni. Szintén statisztika van arról, hogy a Fidesz szavazótábora szépen lassan csúszik az alacsony iskolázottságú rétegek irányába. Magyarán a “legalább ezek tudnak kormányozni” és a “végre nem az a lenéző szadeszes tolvajtempó van” értelmiségiek felocsúdtak, és elléptek a Fidesz mellől. Aki ezek közül még ott van, egzisztenciális okokból van ott, és ebben a rétegben is erősen megkopott a lojalitás, amint arra mindjárt visszatérünk.
A legtöbb ember valamikor az elmúlt 5-8 évben eljutott oda, hogy na jó ez már nem fér bele. Mindenkinek más volt ez a pont. Lehet valakinek Borkai jachtos orgiája volt ez, másnak az, hogy Rasi kedvéért be akarják deszkázni a fél Fertő-tavat, a tatai Öreg-tó parti szálloda, valamelyik stadion, vizesvébé, a saját szakmájában látott dúlás, a homofób kampány, vagy épp az a tapasztalat, hogy a gyereket nem tudja mikor lehet iskolába/óvodába adni a hülye járványkezelés miatt, vagy épp az, hogy a Papát bevitték a kórházba tavaly márciusban és már három napja megfulladt szerencsétlen, mire a kórházban felvették a telefont hogy ja igen, Gipsz Jakab…nézem…két napja meghalt asszem… de minden ilyennél a Fidesz elvesztett pár száz, vagy épp pár ezer olyan iskolázott szavazót, aki szűk családi körben már azt mondta, hogy na jó, ez így már sok, én ugyan jobboldali vagyok de azért na, ezt már nem kéne. Mára a Fidesz szavazói között többségbe kerültek azok, akik elég hülyék ahhoz, hogy egy kis migránsozással, rezsizéssel bármi beadható legyen nekik. Az Orbánt kezdetektől fogva elutasítók tábora mellé tehát felépült egy olyan réteg, akinek az amivé Orbán vált, és az amit Orbán csinál, már ellenszenves.
Egy dolgot azonban nem szabad gondolni. Azt hogy ezek az emberek automatikusan ellenzéki szavazók lettek. Olyan szavazási gondolkodás nincs, hogy valakinek egyik nap már nem szimpatikus Rogán Antal, és ettől Draskovics Tibor azonnal szimpatikus lesz neki. Ez a réteg nem tudja, hogy fog-e menni szavazni, épp mostanában találja ki, hogy mit gondoljon az egyesült ellenzékről. Erre még a harmadik részben vissza fogunk térni.
A bizonytalan szavazók jelentős része úgy van, hogy ahogy most mennek a dolgok, azt úgy nagyjából-egészéből szeretné továbbra is. Babaváró, CSOK, KATA, alacsony társasági adó, növekedési hitel, stb. Amíg nem szorít annyira az infláció, hogy ez megváltozzon, addig lehet, hogy elege van Orbán diktatorikus tempóiból, de háromszor is meggondolja, hogy elmenjen szavazni valami kiszámíthatatlan újdondászra, vagy éppen nagyon is ismert vén szarkavaróra. Még megvan, egyre törékenyebben, az az érzés, hogy nem megy rosszul. Már utáljuk, de még nem fáj. Vagy nem eléggé fáj. Vagy már eléggé fáj? A 2022-es választások egyik nagy kérdése ez.
A szavazók körében elkezdenek tényező lenni a rendszerváltás után születettek. Olyannyira, hogy Budapesten, ahol a legszámosabbak és legaktívabbak, lebüntették a DK-t és királyt csináltak MZP-ből. Talán a mostani választások kimenetelére még nem tudnak nagy hatással lenni, de bejelentkeztek, itt vannak. A Fidesz pedig nem tudja megszólítani őket, hiába vetett be olyan hamvas ifjakat, mint Jeszy és Fütyip, akik alig ötvenévesen szinte még gyerekek.
Az ellenzéki előválasztás akármennyire lehetett volna még sokkal szebb és jobb, valójában siker. Még akkor is az, ha nagyon nyikorog MZP és a pártok együttműködése, ha száz dolgot lehetne szebben és jobban csinálni. Megy a fanyalgás, olyan ellenzékiek, akik sorban szerepeltek le az előző három választás valamelyikén, most elmondják, hogy ez se jó, az se jó. Erre szokták azt mondani (elnézést) hogy neked fiam tán még a pina is büdös. Együttműködés van, nagyjából koordinált munka van, nagyjából egy irányba haladó dolgok vannak, ebből nagyjából ennyit lehet kihozni. Kicsit többet lehet, sokkal többet nem. De ez is pont elég ahhoz, hogy a Fideszt a kampány alapvető átgondolására sarkallja.
Végül pedig a kampány kiindulóhelyzetéhez hozzátartozik a NER. Amely rohad. Időnként felmerül, hogy mi lenne, ha nem 100% lenne az “alkotmányos költség” hanem csak 70% és az így megspórolt százmilliárdokból akár a komplett közszférát lehetne bérrendezni, tartósan és fenntarthatóan. Az a helyzet, hogy erre a kormánynak nincs mozgástere. A kormányt (a Fideszt, Orbánt, ezek ma Magyarországon egyenértékű fogalmak) teljhatalmúnak gondoljuk, hiszen egy-egy janicsárt bármikor kikapnak a sorból és végigkorbácsolják a felsorakozott legénység előtt. Ez kiválóan leplezi azt a körülményt, hogy a NER a saját közkatonái rabja. A NER-ben senki sincs azért benne mert egyetért vele. Mindenki azért van benne, mert pénzt akar keresni. Kevés munkával sokat. Ha nem így akarna tenni, megnyitna tetszőleges álláskereső oldalt, ahol írni-olvasni tudó és dolgozni akaró embert keresnek 1500-2000 eurós állásokba. Nyilván egy furgonnal száguldozni Budapesten mérsékelten kényelmes dolog, meg egy villanyszerelőnek besegíteni se az a tipikus wellnesskúra, de aki munkával akar pénzt keresni, az ma ezt Magyarországon megteheti. A NER katonai struktúrájában mindenki legfeljebb pártmunkával akar pénzt keresni. Az alattuk levő vállalkozói kör pedig megrendelést akar és kifizetett számlákat. Mindkettőt el kell tartani. Aznap, amikor a NER nem tartja el őket, a NER belülről rohad szét, gyakorlatilag órák alatt. A NER tehát hiába próbálna kihátrálni millió korrupciós disznóságból és maradni az európai fősodorban, Orbán ezt egész egyszerűen nem teheti meg, mert lázadás lesz.
Ezeket gondolom a választási kampányt meghatározó fő belső tényezőknek, a következő részben a külső tényezőkkel megyünk tovább.
