Miközben kedvenc igazságügyminiszterünk a munkaügyi leírásában egyébként nem szereplő Brüsszellel harcolászással van elfoglalva, a ki tudja melyik miniszter (később erre visszatérünk) felügyelete alatt levő rendeletalkotás miatt a kormányzati koronavírus tájékoztató oldal féknyúzozással vádolja a nemzetellenes sajtót, mivel azt írják, hogy meghosszabbította a kormány a kijárási tilalmat februárig.
Nézzük. (nem fogom kiírni a komplett jogszabály nevet, tessék mindig odaérteni a “479” után azt, hogy “/2020 Korm. rendelet”)
A vészhelyzetet a 478 hirdette ki november 4-i hatállyal, egyben a miniszterelnököt jelölte meg mint a járvány elleni védekezésért felelős kormánytagot.
A 479 ugyanezen a napon lépett hatályba, ez tartalmazta a részletszabályokat, például az éjféltől hajnal ötig tartó kijárási tilalmat. Az első 5 paragrafus már nincs hatályban (módosult a kijárási tilalom, az addig korlátozottan látogatható helyeket bezárták) a járatsűrítés (6.§) és a parkolási díj elengedése (7.§) hatályban van.
Az 1-5§-t a 479-ből a 484 helyezte hatályon kívül, ez a 484 tartalmazza a szigorított kijárási tilalmat, a kollégiumok bezárását és a többit, továbbá a megszegés jogkövetkezményeit.
A 484. egyik utolsó rendelkezése, a 28. § szerint: “E rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni”.
Majd jött a mai, 505. rendelet, amely megmondja, hogy mi marad hatályban:
- a 478-ból az a rész, amelyik a miniszterelnököt jelöli ki a felelős kormánytagnak, illetve az a blődli, hogy egy rendeletben a Kormány együttműködést KÉR – 479-ből minden ami még megvan (tömegközlekedés, parkolás)- a 484-ből majdnem minden, KIVÉVE az, hogy futárkodni lehet bejelentés nélkül is (15.§), a honvédség bevetéséről szóló szabály (20.§) illetve bizonyos eszközök beszerzéséről szóló szabály.
- A 478 és a 479 nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy azok meddig lesznek hatályban. Ez azért van, mert az Alaptörvény 53. Cikk. (3.) bekezdése alapján vészhelyzetet 15 napra lehet kihirdetni, ezt azonban az Országgyűlés hozzájárulásával hosszabbítani lehet.
(követik még?)
Ezt a hozzájárulást adta meg a 2020. évi CIX. tv. 2.§ Ezzel a felhatalmazással élve hosszabbította meg a kormány a 478, a 479, a 484 egyes intézkedéseinek (és a komplett 485 és a 486, amelyekkel most nem foglalkoztunk) hatályát.
A 484. bevezetőjében nincs megjelölve, hogy azt az Alaptörvény 53. Cikk alapján hozták volna, pusztán utal a dologra az, hogy a Kormány élve az OGY felhatalmazásával ezt is meghosszabbítja.
A 484. 28. § viszont azt mondja, hogy 2020. december 11-ig alkalmazandó vagyis 30 napig, miközben Az Alaptörvény szerint maga a rendelet – hosszabbítás nélkül – csak a vészhelyzet kihirdetésétől számított 15 napig, vagyis 2020. november 19-ig lehetne hatályban. Az OGY pont ezért fel is hatalmazta a kormányt, hogy hosszabbítsa meg, az meg is hosszabbította, ám a hosszabbításba a 28. § -t nem vette bele, így az a rész majd november 19-én hatályát fogja veszíteni. Persze ez egy vitatható álláspont hiszen az Alaptörvény adott felhatalmazás november 4-től ketyeg, így az holnap (19-én) lejár ugyan, ám a Katasztrófavédelemről szóló törvényben van egy kivételes rendelkezés (51/A.§) amely alapján védelmi jellegű intézkedéseket határidő nélkül is alkalmazhasson.
Ezen az alapon a 28. §, vagyis a december 11-i véghatáridő természetesen marad, a rendeletnek a hosszabbítással nem érintett része december 11-ig él.
Tehát a Kormány most ott tart, hogy a hosszabbításra (amelybe ugye belevette a 484 szabályait is) az Alaptörvényi felhatalmazást alkalmazza, miközben a 484.-es kormányrendelet felhatalmazó jogszabálya nem az Alaptörvény, hanem a Katasztrófavédelemről szóló törvény. A hosszabbítást engedélyező törvény (2020. évi CIX. tv.) viszont egy szót se szól a katasztrófavédelmi törvényről, miért is szólna, hiszen az abban adott felhatalmazás határidő nélküli, nem kell hosszabbítani.
Hogy miért is van benne a 484 a hosszabbításban? Alkalmazandó most akkor a 28.§ a 484-ből? Most akkor mettől-meddig hatályosak a 484-ben írt intézkedések? December 11-én újra ki kell őket hirdetni? Nem tudom. Van róla egy jogi álláspontom, ami lehet hogy téves.
Egy dolgot tudok:
Amikor Magyarországot kritika éri, hogy nem jogállam, ne csak Mészáros Lőrincre tessék gondolni, hanem arra a kuplerájra is, amit itt jogalkotás néven előadnak. Ezeknek a szabályoknak egy perc alatt érthetőnek kellene lenniük. Én jogszabályok értelmezéséből élek, mégis egy órát töltöttem ennek a posztnak a megírásával, hogy kibogozzam, mi és miért van benne. És simán lehet, hogy tévedek. Mindez a járvány idején alkamazandó rendkívüli szabályok körében.
De nyugodjunk meg a 2010 óta hozott többi jogszabályunk is pont ugyanilyen színvonalú.
Navracsics, Trócsányi és Varga Judit minisztersége alatt is ez a kritikán aluli színvonalú, össze-vissza jogalkotás ment.
Belgákat és dánokat kioktatni, újságoknak beszólogatni, az megy. Logikus, átlátható, normálisan alkalmazható jogot alkotni, az nem megy. Jog nélkül meg csak állam van, nem jogállam.
