Mire jó a demokrácia?

Ésik Vzfszk legutóbbi posztja alatt sokan feltették a kérdést, mi értelme van egy kormányváltásnak, ha az ellenzéki koalícióban ugyanolyan “öreg róka”, rendszerváltást túlélt, korrumpálódott alakok (is) vannak, mint a Fideszben. Jöjjenek inkább a fiatal, új arcok, sőt olyanok, akik még soha nem foglalkoztak politikával! Ez egy fontos kérdés, érdemes vele külön posztban foglalkozni.

Először is, a rendszerváltáskor már volt egy friss, fiatal arcokból álló párt, amelynek az egyik legfőbb vonzereje az volt, hogy a kádárizmus nagy részében még gyerekek voltak, és így “tisztán” indulhattak a politikában. Ezt a pártot Fiatal Demokraták Szövetségének hívták. Valamelyik akkori “öreg róka” mondta azt róluk, hogy “aranyos gyerekek, akiknek még nem volt idejük elkurvulni”. Anno sokan felháborodtak ezen a cinikus megjegyzésen…

Na de ha a hatalom minden esetben korrumpál, akkor mi értelme van egyáltalán a demokratikus kormányválságnak? Vagy magának a demokráciának? Ha egyik politikus sem jobb a másiknál, miért ne maradjunk annál, akit már megszoktunk? Ezek is lopnak, de legalább migránsok nincsenek, ugye.

Nos, a kulcs a “hatalom korrumpál” kezdetű bölcsesség folytatásában rejlik: “az abszolút hatalom abszolút korrumpál”. A demokráciáa lényege nem az, hogy a politikusok jobbak lennének a deákné vásznánál (dehogy azok), hanem a hatalom megosztása és korlátozása. Ez az úgynevezett “fékek és ellensúlyok” rendszere, ahol “nemzeti egység” helyett a különböző politikai erők és hatalmi központok szabályozott rivalizálása biztosítja, hogy a vezetők ne csak a saját, hanem a közjó érdekeit is kénytelenek legyenek figyelembe venni. Ha ugyanis ezt nem teszik, akkor leváltja őket az ellenzék, kiteregeti a botrányaikat a sajtó, elítéli őket a bíróság, stb. Magyarországon pont az a legnagyobb baj, hogy Orbán Viktor a hatalom összes formájára rátette a kezét, így pontosan azt csinál, amit akar. És hát leginkább még több hatalmat (meg pénzt) akar…

Nem kérdés, hogy a demokratikus rendszer ma az egész világon válságát éli. Ennek fő oka a választók bizalomvesztése az intézményekben, ami megágyazott az autoriter populista politizálásnak. Ennek lényege, hogy a fékek és egyensúlyok korrupt rendszerét ki kell iktatni, hogy az erős “vezér” megtisztítsa a közéletet, és érvényre juttassa a “nép” akaratát. Trumptól Erdoganon át Orbánig mindegyik “vezér” ugyanezt a módszert követi, több vagy kevesebb sikerrel. Hogy pontosan mennyi sikerrel, az az adott társadalom demokratikus hagyományain és a demokratikus intézmenyrendszer beágyazottságán működik. Orbán Viktor nem tud Magyarországon erdogani tisztogatásokat és tömeges letartóztatásokat végrehajtani, Trump meg nem tudta maga alá gyűrni a sajtót és a bíróságokat.

Ezért fontos, hogy akár egy nemszeretem koalíció, és “mocskos” alkuk árán is legyen Magyarországon egy ellenzék, amely akár csak potenciálisan megtörheti az orbáni teljhatalmat. Mert egy hatalom, amelynek senkitől és semmitől nem kell tartania, minden világok legrosszabbika…