Rengeteg hozzászólás érkezett Hont András Fekete-Győrrel kapcsolatban tett elmés megjegyzésének megosztására. Ebből (akárcsak Hont írásából) szépen kiderül, hogy mi magyarok nem igazán értjük ezt a “demokrácia” dolgot.

Amit ugyanis a többség Fekete-Győrön számonkér (nincs államigazgatási tapasztalata, sosem végzett “igazi” munkát, fiatal nyikhaj, mitképzelezmagáról), az egy demokratikus választáson indulni kívánó politikus esetében egyáltalán nem kizáró ok. A demokráciában ugyanis élesen elválik egymástól a kinevezett hivatalnok és a választott vezető funkciója.

Az előbbi posztok betöltéséhez természetesen előírás a megfelelő végzettség és releváns szakmai tapasztalat, elvileg szépen vegig kell járni a szamárletrát ahhoz, hogy valaki vezető pozícióba kerüljön (vagy a megfelelő főgóré unokaöccsének kell lenni).

Az utóbbihoz viszont kizárólag EGY feltételt kell teljesíteni: elnyerni a választók bizalmát. Ha valaki nagykorú, közügyektől nem eltiltott állampolgár, az választhat és bármilyen posztra választható, önkormányzati képviselőtől kezdve miniszterelnökig. Akkor is, ha csak 8 általánost végzett. Akkor is, ha most múlt 18 éves.

Persze ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy Fekete-Győr jó miniszterelnök lenne. De ezt nem Hont Andrásnak, vagy nekem tisztünk eldönteni, hanem a választóknak (persze nekünk is van egy-egy szavazatunk). Hiába példálozunk Donald Trumppal. Akármit gondolunk a kormányzásáról, vitathatatlanul legitim és demokratikus módon lett megválasztva. De ott van Emmanuel Macron is, aki szintén “fiatal senkiként” indult a francia elnökségért, és egyáltalán nem végez rosszabb munkát, mint az elődei.

A lényeg az, hogy a demokráciában nem a “jó király” az, akiben bízni kell, hanem az állami intézményrendszer. És ebben benne van az is, hogy bárki bejelentkezhet a vezetésére. Aztán ha nem tetszik, nem kell rá szavazni.