Tegnap említette valaki a “morális dilemma” kifejezést annak kapcsán, hogy milyen mértékű terhet és kényelmetlenséget, sokszor hosszútávú következményekkel is járó áldozatot lehet elvárni a (vélhetőleg) többségtől annak érdekében, hogy a veszélyeztetett keveseket megmentsük a súlyos betegségtől, esetleg a haláltól. …vagyis a korlátozások bevezetése és a járvány elengedése között kéne választani morális alapon.
Továbbra is azt állítom, hogy egy keresztény vagy nem keresztény Európában ilyen morális dilemma fel sem merülhetne. Olyan nincs, hogy kikalkuláljuk, még 8000 halott belefér, csak nehogy tönkremenjen még több vállalkozás, esetleg utcára kerüljön még több családfenntartó. Utóbbi problémák kezelésére vannak eszközök, halottak feltámasztására pedig nincsenek.
Az se oké, hogy aki nem oltatta be magát, dögöljön meg, magára vessen. Úgy egyébként kapja be, nem vagyok kíváncsi az ezzel kapcsolatos fejtegetéseire, de halálra ítélni nem szabad, mert az morálisan védhetetlen döntés lenne (a keresztény vagy nem keresztény Európában).
Másik problémám a morális dilemmákkal bíbelődőkkel, hogy jellemzően azon a gránit szilárd hiten alapulnak erkölcsi nézeteik, hogy sem ők, sem szeretteik nem lesznek az áldozatok között. Más faszával. …mintegy.
Utóbbi szempontból tanulságos a megosztott eset. Viszonylag egyszerű a számítás. 17/70 teljesen beoltott és 3/4 oltatlan idős ember fertőződött meg, az oltatlanok közül egy meghalt. Ez egy egyedi eset, amiből persze nem lehet egy egész társadalomra érvényes modellt konstruálni, de azért sejthető belőle, hogy a vakcina működik, de a hatékonysága nem minden korcsoportban egyforma, semelyik korcsoportban nem százszázalékos. A járvány pedig 90% feletti átoltottság ellenére is terjedt adott körülmények között. Vagyis a gránit szilárd hit igazából illúzió.
Mi pedig ismét bambuljuk, hogy kicsit növekedik a pozitív tesztek aránya, hogy míg nagyjából egy hete napi egy ember halt meg, addig tegnap tizenkettő. Gondolkodunk azon, hogy mi is volt azzal az exponenciálisan növekvő értékeket mutató görbékkel stb.
Hogy meg lehetne-e fékezni a negyedik hullámot? Meg hát, de nem fogjuk, mert már most apróbb kényelmetlenségeket kéne ahhoz elviselni, hogy elkerüljük a komolyabb korlátozásokat két hónap múlva. Viszont a politikai realitás teljesen mást diktál, a döntéshozóknál a morális dilemma említés szinten sem merül fel.
