Jaj. És jaj megint. Megy a flame a Múzsán, mert megírta TGM, hogy Gődény doktort azért vitték el, mert nincs jogállam, nincs szóláasszabadság.

Továbbra is fenntartom, hogy a cikket nem TGM írta, mert hiányzik belőle a klasszikus TGM-féle jó mondat, amiért érdemes a maradék négy oldalt is elolvasni, másrészt se Bakunyin, se Kropotkin, de még egy mértékadó francia baloldali gondolkodó sincs benne megemlítve. Gonosz tréfára gyanakszom.

De, ahogy kommentelőink írják, be kéne bizonyítani, hogy konkrétan valaki belehalt Gődény doktor szavaiba. Különben oda a jogállam. Meg a szólásszabadság.

Testvéreim, hajtsuk meg fejünket, de emeljük fel lelkünket. Jogászkodjunk.

Magyarország jogállami berendezkedésének alapja a kilencszer csavarodó szíriuszi-szumír DNS emlékére az elmúlt kilenc évben kilencszer módosított Alaptörvényünk.

Ennek I. cikkének 3. bekezdését imígyen hozta le az emeletről aláereszkedve, a tabletbe vésve Szájer József:
“(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.”

A szólásszabadság alapvető jog, amelyet csak szükségesen és arányosan lehet és törvénnyel korlátozni. A szükségességi-arányossági tesztet még a Sólyom-féle AB hozta be – nemzetközi példák alapján – a magyar alkotmányjogba.

Korlátozza-e Gődény doktor szólásszabadságát járványügyekben törvény? Igen, a Btk. 337. § (2.) így rendelkezik:
“(2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A hatóság alighanem azzal gyanúsítja Gődényt, hogy amit mondott vagy írt, az alkalmas arra, hogy a védekezés sikerét megakadályozza vagy meghiúsítsa.

Az alkalmas, az büntetőjogászul absztrakt alkalmasságot jelent, vagyis nem kell tudni felmutatni legalább három halottat, ez nem szentté avatási per, ahol addig senkit nem avatnak szentté, amíg nem jelentkezik Peruból Szvasztika nővér, aki elvesztette a klastrom kulcsát, de miután egy már boldog, de még nem szent svéd tűzoltó nevét említette imáiban, a kulcs a sublót alól előkerült, biztos az a mihaszna Juanita tette oda. A büntetőjogi alkalmasság ennél rugalmasabb dolog. Például, ha valakit lekurváznak (“becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ”) az elítélésnek nem feltétele, hogy előkerüljön öt ember, aki eskü alatt vallja, hogy miután hallotta a lekurvázást, azonnal felment a rosszlányokra, és elkezdte keresni a sértett hirdetéseit.

Majd a magyar bíróság az ő végtelen bölcsességében megvizsgálja, hogy dr. Gődény kijelentései alkalmasak voltak-e a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására, vagy még pont belefértek a szólásszabadságba.

Ha akár a bíró, akár Gődény doktor ügyvédje úgy gondolja, hogy ez a jogszabály túlzóan korlátozza a szólásszabadságot, az Alkotmánybírósághoz fordulnak majd. Ha esetleg azt találják, hogy az AB azt dönti, amit a Karmeliták erkélyéről lekiabálnak a Donáti utcába (ettől természetesen én mélységesen elhatárolódom!!!) akkor meg fordul az Emberi Jogok Európai Bíróságához, vagy az Európai Unió Bíróságához.

Addig azonban járja a törvény útját, és vállalja a következményeit ha letér róla. Ha a rendőrség meggyanúsítja, védekezik, ha akar vallomást tesz, ha nem akar hallgat, gyakorolja eljárási és egyéb alkotmányos jogait.
Jogállamilag.