Józan ésszel belátva azonban tudjuk, hogy a vasútvonalak nem az örökkévalóságnak épülnek. Száz éve a közlekedés optimális módja a vasút volt, mára azonban nagyon sok feltétel együttállása szükséges ahhoz, hogy megérje egy vasutat fenntartani. Akkor is, ha nagyon hangulatos a bakterház mellett gyorsító MD-motort lefotózni a naplementében. De, a Tisza se mindig ott folyt, ahol most folyik, régen az Ér-Berettyó-Körösök vonalon ment, aztán jött délről a mindenféle lemezek, kiemelték a Nyírséget, nem sokkal, néhány tíz méterrel, és már kanyarodott is északnak a folyó.

Hasonlóan, a bizonylat-bonyolító hivatalok sem az örökkévalóságnak épülnek, különösen nem az elnéptelenedő magyar peremvidékeken, ahol az üzlet sem virágzik annyira, hogy különösebb bürokráciát kellene fenntartani a kiszolgálására.

Önmagában tehát nem lenne meglepő hír az erőteljes leépítés a közszférában.

Csak a vasútvonalaknál is az a helyzet, hogy jobb helyeken a bezárás előtt megnézik, hogy újabb funkciók megtalálásával (pl. menjen át a határon, ahol most a mezőben végződik, mint a régen elővárosi vonalnak épült szatmári vonalak, amelyek azonban most nem kötik össze a határmenti településeket Szatmárnémetivel…) vagy épp lehet csak venni kell rájuk néhány új vonatot, átszabni a menetrendet. De ha már bezárás, akkor is lehet mit kezdeni utána a tájból gondosan kiemelt, masszív alépítménnyel ellátott vonallal. Például Olaszországban több ilyen helyén bicikliút kanyarog, kihasználva, hogy a vaspálya legfeljebb néhány ezreléket emelkedhet, szemben közút százalékjaival.

A közigazgatás leépítésével is kb. ugyanígy bánnak jobb helyeken. Nyilvánvalóan nem tévesztik szem elől a jó öreg feladathoz kapacitást rendelő tervezést, vagyis nincs kasza, hanem szépen lassan, a funkciókat koncentrálva, a maradékot egy idő után mobil ügyintézéssel leváltva csökkentenek. Esetleg közben figyelnek arra, hogy az ügyek minél nagyobb része legyen online intézhető.

A sok pénzért fejlesztett infrastruktúrát nem hagyják veszni, hanem folyamatosan új funkciókat keresnek bele. Felajánlják civil célokra, tanfolyamok tartására, segítő programok helyi bázisául, hogy segítsenek megállítani az elnéptelenedést, és fenntartsák az alapképességeket, ha esetleg mégis fordulna a térség szerencséje.

Ugye milyen szépen hangzik?

Ehhez képest a magyar közigazgatásban szép egyenletes mozdulatokkal suhog a kasza, és visz el 10-20% állományokat a létszámból. Ha valaki esetleg nem tudná, a kasza a kontraszelekció legjobb eszköze. Eleve a vezetés a legritkább esetben esik áldozatául. Mivel olyan nincsen, hogy akkor a sorból minden tizedik kilép, jobbra át, kivégzéshez sorakozó, mindenféle furmányos jogszabály-változások jönnek.

Ezek a jogszabályváltozások mind rosszabbá, esetenként megalázóvá teszik a munkakörülményeket. Akinek bármilyen háttere van, vagy épp szakértelme, az azonnal el is húz a versenyszférába. Akinek két-három éve van a nyugdíjig, az megbeszéli a Londonban bankfiókban dolgozó lányával és a Dortmund mellett karosszérialakatos fiával, hogy két évig mindketten le tudnak mondani havi kb 200-200 euróról, ami kb kiadja a kormánytisztviselői fizetést. Meg majd árulunk háztól meggypálinkát, az is valami.

Aki marad az vagy az, akinek nincs hova mennie, egyedül neveli a gyerekét, beteg rokonról gondoskosdik, vagy az, akit sehol nem vennének fel. Így keletkezik az egyre butuló hivatal.

Persze, majd az NKE-ről kitóduló képzett és államhű bürokraták pótolják. Hát hogyne. Egyrészt túl sok embert ismerek, aki az NKE-n tanít ahhoz, hogy elhiggyem a korszerű európai képzést ami ott állítólag folyik. Másrészt meg nyilván 3-5 év pesti egyetemen szerzett ügyviteli ismeret birtokában majd mindenki a Fehérgyarmati Járási Hivatal gyámügyi előadója szeretne lenni nettó százhúszért, és nem pedig a munkaerőhiányos Pesten megy el az első Aldiba vonalkódot pittyegtetni kétszer ennyiért. Esetleg Ausztriába, négyszer ennyiért.

Miért hát a kasza?

Egyrészt azért, mert a tényleges igényt a downsizingre nem tudják kezelni. Megy ki a harmadik Ratkó-hullám, néptelenedik el a magyar vidék, tényleg elég lenne kevesebb közszolga, de a fentebb leírt, nem-kasza megoldásokhoz pénz, idő és szakértelem kell. Egyik sincs.

A másik ok pedig az, hogy Orbán ellenséget és koloncot lát a közigazgatásban. Annak a városokban kell úgy-ahogy működni, és a cigány-közmunkás lakosságú kis falvakat meg úgy képzeli el, hogy oda meg minek, egyszerűen az ottani lakosságnak nem kell. Ebben egyébként még igaza is van, ez a felszámolóbiztos gondolkodása, aki azt tartja szem előtt, hogy a bolt be lesz zárva, tehát a fennmaradó eszközöket el kell használni és már nem kell másikat venni.

A “vidéki csok” is azért van, hogy a megmaradó “fehér” lakosságot még egy darabig odakössék, és csináljanak belőle egy szűk vezető réteget, amelyik a maga alkuját a kormánnyal megkötve elvan a nagybirtokokat kiszolgáló cégekben, mindenki más meg megy a levesbe.

Ezzel egy a Bach-korszak óta kiépített és működő államirányítási modellnek lesz vége. Nyugat-Európában ennek a reformja zajlik, itt pedig a felszámolása és visszatérés nagyjából Mária Terézia idejébe. Vidám hétfőt kívánok mindenkinek.