A kitűnő szlovén “összetett” versenyző (vagyis emelkedőn erős közepes, síkvidéki időfutamban kiváló) Primoz Roglic az utolsó szakasz előtt két perc előnyben volt az összetettben.
A Baszk Kört baszknak kell nyerni, ez arrafelé a legfontosabb dolgok közé tartozik. Az aktuális baszk szupersztárok, Mikel Landa és az Izaguirre testvérek, akik időfutamban legfeljebb közepesek, ám a hegyen nagyon jók, készültek is nagyon arra, hogy Roglicot megrogyasszák az emelkedőn. Vagyis folyamatos ritmusváltásokkal izomgörcsig szekálják az izmosabb, de kötöttebb, nehezebb versenyzőt.
Roglic tudta ezt, és arra koncentrált, hogy a saját személyes maximumát egyenletesen leadja. Vagyis hiába ugrottak el néha pár másodpercre tőle a baszkok, tartotta ugyanazt az erős tempót, és mindig “megfogta” a támadókat.
Az utolsó hegy maradt, ami Roglicnak már túl meredek lett volna. Ha nem ésszel csinálja, el is veszti a versenyt. De ésszel csinálta. Landa (és Quintana, a kolumbiai) megtámadta és folyamatosan távolodott. Roglic összeszorított fogakkal nézte a távolodó hegyimenőket, de tartotta a maga tempóját, mert tudta, hogy két perc előnyt nagyon nehéz vele szemben összehozni.
A hegy tetején még mindig volt egy perc előnye és megnyerte a versenyt.
Hogy ezt miért mesélem el?
Szép-szép a nagy részvétel, de itt a kicsit nagy részvétel kevés. A Fidesz mindenkit aki él és mozog és hajlandó rájuk szavazni, el fog vinni. A szavazókörökben tolókocsis nénik és járókeretes bácsik szavaznak a migráncsapokalipszis ellen.
Biztos, hogy nagyobb lesz a részvétel mint négy éve. Csakhogy ez kevés. A Fidesznek óriási előnye van.
Izomból támadni kell, különben hangulat ide vagy oda, nem lesz semmi.
