Ukrajna: miközben a Kijev környéki városokban folyik a vérengzések dokumentálása és az újjáépítési munka, úgy tűnik, hogy az oroszoknál a sokadik újratervezés van.
Olyan híreket olvasni, hogy 60-100-120 ezer (mindhárom számmal találkoztam) tartalékost mozgósítanak. Hogy mivel lesznek felszerelve, mennyire lesznek alkalmasak az egyszerű sturmoláson kívül bármi másra, az egyelőre kérdéses. A szintén az ukrán határ felé tartó, egyre régebbi évjáratú harceszközökkel együtt azonban az látszik, hogy még egy komplett inváziós hadsereget össze lehet rakni. A NATO vezetői részéről azt az egyébként ésszerű reakciót lehet olvasni, hogy lőszer, lőszer, lőszer, az most fontosabb, mint akár 100 új tank. De azért a 100 új tank is kéne.
Hasonlóan fontos változás, hogy úgy tűnik hogy az oroszok belátták, hogy a sok fronton sok parancsnok sokféle parancsot osztogat módszer nem jön be, az inváziónak lesz főparancsnoka a déli katonai körzet vezetője személyében. Elemzők úgy látják, hogy Putyin mindenképpen ki akar erőszakolni egy győzelemnek nevezhető valamit a győzelemnapi parádéra.
Ha az eddigi módszer folytatódik, akkor a tartalék azonnal megy a frontra, ha nem, akkor pár nap, talán egy hét viszonylagos csend következik, mert ha az új főparancsnok fellapozott bármilyen katonai tankönyvet életében, és hagyják csinálni a szakmáját, akkor kiindulási körletekben koncentrálja az inváziós erőket és 2-3 irányban egyszerre fog támadni valamikor a jövő hét közepén-végén. Meg fogja próbálni egyszerűen legázolni az ellenséget néhány kulcsponton és hátralökni 50-100 kilométert.
Újabb városostromban belemenni nemigen tud, Zaporozsje és Dnyipró elfoglalása irreális célkitűzés, de addig vissza lehet szorítani az ukránokat – ha minden klappol. Az ukránok ezt persze tudják. Alighanem nagyon hamarosan egy nagy és véres csata következik.
