Viszont a magyar fociközéletet életrajzi okokból valamennyire ismerem, ezért megkockáztatok néhány megfigyelést a magyar focival kapcsolatban.
A futball egyszerű játék, tartja a közhely, aki eggyel több gólt rúg mint a másik, az nyer.
A labda mindenkinek gömbölyű
tartja a másik közhely, vagyis nincsenek olyan különbségek, mint például a bobban, ahol a keletnémetek egy időben azért voltak nagyon jók, mert az ő bobjaik alatt lévő korcsolyák jobb ötvözetből voltak, mint a többiek bobjai alatt lévők. Nyilván van egy minimális szint, de a magyar válogatott tegnap olyan cipőkben játszva kapott ki, amelyek a nyári vébét megnyerő játékosok lábain lesznek.
A modern futball már nem olyan mint a régi
tartja a harmadik közhely, és ebben igaza is van. A foci nagyon sok pénzből fenntartott profi sport, ahol a jó teljesítményhez a kiváló gömbérzék már rég kevés. Szisztematikusan kkülönböző képességeket kell megtanítani a focistáknak, a helyes futási technikától kezdve a labdaérintések fajtáin át a taktikai és helyezkedési variációkig. A modern focista szakember, akinek szakképzésen kell átesnie, ami nálunk ugye épp válságban van.
Ezek a tényezők viszont azt adják ki, hogy a focimeccs nagyon pontosan mutatja egy ország futballjának a versenyképességét.
Lehet persze hamukázni, ebben a magyar edzők a világ élvonalában vannak, hogy miért kaptunk ki. Ugyanakkor körülmények ide vagy oda, 1986 óta magyar válogatott nem járt vébén, és EB-n is csak egyszer. Klubjaink ugyanebben az időszakban kétszer jutottak be a Bajnokok Ligájába. Elvétve akadt, talán összesen tucatnyi játékos, aki élvonalbeli bajnokságban, stabil csapattagként több szezont stabil csapattagként játszott volna.
Akármi is zajlik a magyar fociban, ezek a tények egyszerűen azt mutatják, hogy ami van, az nem jó. Miért?
A válaszok olyanok, amelyek a focinál sokkal tágabb értelemben mutatnak rá Magyarország versenyképességére
Civil részvétel
A foci rengeteg ember számára a világ legfontosabb dolga. Egyrészt jó játék (egyszerű, sikerélményt ad, csapatot kovácsol össze) másrészt sokaknál az öndefiníció része egy-egy csapathoz tartozni. Legendás törzsi ellentétek tucatjait fejezik ki klubok közti rivalizálások, a Rangers-Celtic meccsen a skótok évszázados bajai játszódnak le a brit koronával szemben.
A fociban ezért jobb helyeken rengeteg ember vesz részt. Gyerekkori emlékem, a Kelet-Magyarország szerkesztőségében, ahol apám olvasószerkesztő volt, ha iskola után ott voltam, akkor vagy a fotólaborban Marika néni vigyázott rám, vagy a sportrovatos fiúk, ahol Mán Laci bácsi rendszeres feladati közé tartozott a megyei és városkörzeti bajnokságok tudósításainak megírása. Szabolcs megyében közel háromszáz település van, és akkoriban (a nyolcvanas évek végéről, kilencvenes évek legelejéről beszélünk) minden település játszott valamilyen bajnokságban, volt járási (városkörzeti) bajnokság is. Mátészalkai Városkörzeti I, Nyírparasznya-Szamosszeg 4:2 (Gólok: Pikács, Lórántfalvi, Lórántfalvi, Ványócki, és Kovács, Szabó III., sárga lap: Favágó, Csontozó, Bökő, vezette: Liptói)
Ma már nincs ilyen szép lassan a megyei bajnokságok indulóinak száma is csökken. És az MLSZ rálátása a magyar focira már alig létezik. Pontosan a Csányi-éra kezdetén szüntették meg a megyei szövetségek önállóságát, ahol nevetségesen kevés pénzből néhány szent őrült szervezte a megye fociéletét. Ez a régi idők megyegyűléseire emlékeztető dolog volt, ahol a megyei elnököt választották és ahol a megyei elnök az évi legalább egy teljes közgyűlést úgy tudta összehívni, hogy egy vadonatúj bőrfocit adott minden klubelnöknek, aki eljött. És olyan falvak, olyan egyesületeiről beszélünk (a Tesco és a Decathlon előtti időkben) ahol a klubnak egy szezonra egy bőrfocija volt, a tavalyi ócskával fociztak az edzésen.
Hiányoznak ezek a Minarik Edék, akik felfedeznének, akik vennének egy vonatjegyet, hogy na fiam, felhívtam Lajos bátyádat, most megyünk a megeszékhelyre, a … klubhoz, mert ősztől kollégista leszel és focizni fogsz. Tudjuk, hogy ezek a fán is teremnek, de a jó focihoz ezeket meg kell teremteni.
Hiányuk a civil élet hiánya, és aki tudni akarja milyen az, amikor egy országban nincs civil élet és civil kontroll, nézze meg az MLSZ-t.
Az MLSZ-ben vagy negyven éve ugyanazok ülnek, kisebb nemzedékváltások persze lezajlottak, de a szellem nem távozott a falak közül. Van egy budapesti klikk, amelyik egymás között pénzeken risztelget, és amelyiknek eszébe se jut, hogy azért Magyarország 80%-ban nem Budapestből és még csak nem is városokból áll.
A nyugodt élet és a kellemes lopás végét jelentené számukra, ha egyszercsak megjelenne valami civil kontroll, amelyik megkérdezné, hogy ha Mezey doktor meg a tanítványai harminc éve semmit sem nyertek, Dárdai meg rögtön, akkor nem kéne Mezey doktort és tanítványait bottal elzavarni a foci közeléből?
Ezek a kérdések nem hangzanak el, mert az MLSZ egy klikk, bekötve a politikához.
És minden politikához bekötött klikk így működik. Tiborcz Pistike is, az egykori Szadesz környéki tehetséges pesti fiatalok (így ötven felé…) startupjai, Kovács Ákos zenéje, Geszti Péter kreatív ötletei, mind-mind ugyanaz a jelenség, ami nem lenne, ha ebbe tényleg sokan beleszólnának. Csak a magyar nem tudja hogy kell beleszólni.
A magyar foci bajaira a válasz egyszerű, ugyanakkor fájdalmas.
Ha most elkezdünk százszám vidéki edzőket képezni, és edzőknek tehetséggondozó programokat szervezni, és az évi több száz edzőtanfolyamosból tucatnyit angol, német, spanyol, olasz, nyelvtanfolyam után elküldünk ottani iskolákba, majd szervezünk ott nekik gyakorlatot egy első- vagy másodosztályú klubnál, akkor olyan 7-8 év és összeáll egy normális edzői kar.
Közben rendbe kell tenni a klubok pénzügyeit, szigorú költségvetési limiteket bevezetve, és premizálva a saját nevelésű játékosok szerepeltetését.
Ha ez mind megvan már csak egy szakképzési rendszer kialakítása van hátra, amely, mint minden jó szakképzési rendszer ad egyrészt szakmai képességet (hogy kell rúgni, futni, cselezni, helyezkedni) másrészt pedig alapkompetenciákat (szociális képességek, hogy illeszkedünk be egy közösségbe, munkakultúra, öltözködési kultúra, konfliktuskezelés, nyelvtudás).
Ha pedig van egy jó szakképzési rendszerünk, már csak a tehetségek menedzselése van hátra. Ha ezt ma elkezdik, olyan 8-9 év múlva jön el az, hogy minden évfolyamból lesz stabilan legalább 3 nyugatra eladható játékos, és olyan 15-16 év alatt tölti fel az NB I-et jó képességű magyar focistával és ad el nyugati bajnokságba évfolyamonként 8-10 játékost, és mondjuk 45 évfolyamonként egy kiemelkedőt.
De csak akkor, ha emellett kialakul az országos stabil klubélet, amely hátteret ad a sérülések miatt kizuhanóknak, amely edzőként eltart több száz, karrierjét befejező játékost, és amelynek elég hangja van ahhoz, hogy a tolvajokat és a seggnyalókat ne tűrje el.
Mert ez a legfontosabb, és akkor kössünk rá szépen a választásokra:
Ha nem szólunk bele, tolvajok és seggnyalók fognak minket vezetni, és az ország semmiben sem fog jobb eredményeket elérni, mint tegnap Kazahsztán ellen. Csak Frau Merkeltől vagy Putyin elnök úrtól a seggrepacsi jobban fog fájni.


