Sok dolog miatt szerencsésnek mondhatom magam, így többek között amiatt is, hogy olyan emberek a kollégáim – és talán mondhatom: barátaim – akikre felnézek.
Egyikük, a kiváló ügyvéd és jogvédő, Tóth Balázs kollégám – és talán mondhatom: barátom – néhány éve egy ösztöndíjjal az USÁ-ban töltött talán 6, vagy 8 hetet és rendszeresen hírt adott az ottani kalandjairól. Így tudtam meg, hogy találkozott Bryan Stevensonnal is, akinek a létezéséről akkor szereztem tudomást.
Rögtön meg is néztem a TED-es előadását és a végére azt is tudtam, hogy újabb alakkal bővült a példaképeim amúgy sem rövid listája. Ha az Egyesült Államokban lennék ügyvéd, akkor alighanem (egészen biztosan) vele akarnék dolgozni, ugyanis az a munkája, hogy a halálsorról próbál meg kihozni olyan embereket, akiket szerinte ártatlanul és/vagy az eljárási szabályok áthágásával ítéltek el.
Persze jogvédő körökben (legalábbis nálunk, ahol dolgozom) egyből sztár lett Stevenson és mindenki örült, amikor kijött a könyve alapján készült film, a Just Mercy, kerestük a lehetőséget, hogy hol lehet megnézni. Most már nem kell keresni, az HBOGo vetíti. A hős ügyvédet a Wire első évadában Wallace-t alakító, majd a Creed 1-2-ben és a Fekete párducban is domborító Michael B. Jordan játssza, míg az ügyfelét, azt ártatlanul elítélt Walter McMillant Jamie Foxx (róla nem írom le, mi mindenben látható, mert hosszú lenne, szerintem korunk egyik legfontosabb amerikai színésze) és feltűnik még Brie „Captain Marvel” Larson is (Samuel L. Jackson nem szerepel a filmben).
Az ügyvédi munkában ritka az, amikor sikerül elérni egy ártatlan ember felmentését, az pedig még ritkább, amikor perújítást lehet elérni és ennek hatására történik felmentés. A film Alabama állam története első halálsorról szabadulásának történetét dolgozza fel és – ügyvédi szemmel mindenképpen – egészen katartikus a történet még akkor is, ha egyébként tudni lehet a végkifejletet.
Nekem, és talán a mindennapos, az intézményrendszerrel és az előítéletekkel való harcba néha belefásuló többi ügyvédnek és egyéb jogvédőnek – de azt remélem, hogy mindenki másnak is – azért élmény ezt a filmet megnézni, mert jó látni, hogy van értelme, hogy a rendszer képes korrigálni a hibáit és néha – bármilyen melodramatikusan hangzik is – győz az igazság. Szóval aki szereti a jól megírt, jó színészek által eljátszott igazságbajnoka-valóstörténet-filmeket, az mindenképpen nézze meg. A magyar címe: A kegyelem ára.
És ha ezt sikerült megnézni, akkor ajánlom a szintén az HBOGó-n (március 8-tól HBOMax) nézhető dokumentumfilmet Bryan Stevensonról, a magyar címe Bryan Stevenson küzdelme az egyenlő jogokért (True Justice: Bryan Stevenson’s Fight for Equality). Az első kettős ajánlómhoz képest itt a fordított sorrendet javaslom, először a játékfilmet és utána a dokut, mert úgy jobb az élmény. Utóbbiból nagyon sokat megtudunk kedbvenc ügyvédünkről és arról, hogy ő honnan jött, mi vezette arra, hogy azt csinálja, amit, megszólalnak kollégái, családtagjai és ügyfelei is, utóbbiak közül az ebben a filmben legtöbbet látható Anthyony Ray Hinton a játékfilmben is megjelenik (28 évet töltött ártatlanul a halálsoron).
Emberi jogi érdeklődésűeknek kötelező, de mindenki másnak is nagyon ajánlott. (Persze ugyanaz van ezzel a két filmmel is, mint pl. az Amerikai história X-szel, hogy azok, akiknek szükségük lenne rá, biztosan nem fogják megnézni, de így megy ez.)
(Magyarul is megjelent Stevenson könyve, aminek szintén A kegyelem ára a címe, már meg is vettem, csak még nem olvastam.)
