Az Orbán Viktorral kapcsolatos legendák egyik legelterjedtebbje az “ott vannak a háttérben a szakértők” legenda. Ezt elég lenne annyival elintézni, hogy Orbán Balázs, és rendelni még egy fröccsöt, de Pintér Sándor, az Ember Aki Kézben Tudja Tartani A Dolgokat legutóbbi megmozdulása még jobb illusztrációja annak, hogy mihez ért ez a kormány és mihez nem.
Az történt, hogy Pintér bejelentette, hogy szeptemberben a tanárok között felmérést akar csinálni, hogy mi a helyzet az oktatásban. Félretéve azokat a kaján megjegyzéseket, hogy akkor a tanárok már tanítani fognak, így a szeptemberi dolgokat valamikor februárban legkésőbb el kellett volna kezdeni szervezni, van itt egy még szomorúbb dolog.
Pintér nemcsak az oktatáshoz nem ért (miért is értene hozzá egy kiérdemesült exnyomozóból lett miniszter) hanem a modern vezetéselméletről se hallott. Se ő, se azok a hoffmanrózsák és maruzsazoltánok, akik eddig szívták a magyar közoktatás vérét.
Egyenruhás testület vezetőjeként teljesen természetes, hogy úgy kezdi az ismerkedést új parancsnoki posztjával, hogy jelentést kér. Behívatja a részterületek vezetőit, átnézi a nyilvántartást, mindenki elmondja, hogy a tizenkét önjáró lövegünkből hét most is önjáró, három jövő héten lesz önjáró, mikor a gépműhelyből visszajönnek az alkatrészeik, kettő pedig már jó ideje mint alkatrészbánya áll a garázsban és nemhogy nem önjáró, de már nem is löveg. Az állomány képzettsége kielégítő, kéne még egy kis gázolaj, lőszer, de megoldjuk ennyivel is. A téli bakancsok elkoptak, abból mindenképpen újat kell venni… és így tovább.
Természetes hát, hogy így kezdi átvenni a vezetést az oktatásban is? Természetes. Jó? Nem.
Az oktatásügy az egyike azon sok területnek, ahol a szakemberek módszeres elüldözése után, a felsővezetésben tényleg minden változás után az alapoktól kell kezdeni az ismerkedést. Nyilván baj az, ha van tucatnyi begyepesedett főosztályvezető, akik mindent úgy csinálnak, ahogy akarnak és a miniszternek évekbe telik bármilyen változást elérni. De nagyobb baj, ha nincs tucatnyi főosztályvezető, aki tudja mi zajlik a részterületén.
Normális szervezeti kultúrákban megtalálják az egyensúlyt a kontroll és az önállóság között. Ez segíti az olyan alkotó emberek kiteljesedését, mint a tanár, de segíti azt is, hogy ne kelljen állandó jelentésírással pazarolni az idejét. Külön tudománya van annak, hogy mennyire akarok rálátni a folyamatokra. Ezen belül külön tudomány a jó kérdések feltétele, hogy egyszerre kérdezzek meg mindent, és ne kelljen hetente újra kiküldeni egy kérdőívet, mert elfelejtettünk megkérdezni valamit.
A tanáraink már tíz éve folyamatosan jelentenek. Olyan dolgokat jelentenek, amelyek nagy része nem érdekes a döntéshozatal szempontjából és olyan sok dolgot jelentenek, hogy azt már nem lehet feldolgozni. Nincs átgondolt információáramlási rendszer, így az energia túl nagy része megy el arra, hogy jelentsenek, ahelyett, hogy tanítanának.
A tehetetlen felsőbb szintek legbiztosabb jele a folyamatos jelentéskérés. Gondolom, mikor a tanárok meglátják, hogy azután, hogy mindent lejelentettek hoffmann rózsának és utódainak, most megint jelenteni fognak, már csak legyintenek. Még egy inkompetens barom, akinek fogalma sincs hogy mi van az iskolákban. Csak ez most nem keresztényhülye, aki mindent is csuhásokkal akar megtaníttatni. Nem sporthülye, aki öt nap hat tesiórát akar tartani a gyerekeknek. Ez most a fegyelemhülye, aki úgy gondolja, hogy az állománynak az a baja, hogy nem csuklóztatják eleget. Mert a csuklóztatáshoz nagyon ért, a rendőrségtől például már sikeresen elcsuklóztatta a bármihez is értő állomány nagy részét, a BV-ből kicsuklóztatott mindenkit, aki bármit is próbált azért tenni, hogy a rabok ne legyenek visszajáró vendégek a sitten. Most az oktatást fogja csuklóztatni, a hetvenes évek Belügyminisztériumában elsajátított korszerű vezetési ismereteivel. És ő a legjobb emberünk. De, ezek legalább tudnak kormányozni, mert Gyurcsány alatt sokkal rosszabb volt.
