Igen. Teljesen nyilvánvaló, hogy a pasasnak pszichés problémái vannak, ennek ezer oka lehet.
Könnyen lehet, hogy jugoszláv élteniszezővé válni (akiből azért volt pár, ottvan például az edzője, a szintén nem egyszerű eset Ivanisevic) hasonló folyamat mint éremesélyes magyar úszóvá. Lehet ott is csattognak a papucsok, megy a pucéron mérlegre állítás és megalázás.
De azt se felejtsük el, hogy a szerbeknek nem száz éve volt Trianon hanem most. Jugoszlávia, ha létezne egy nagy és erős ország lenne, amelyet felvettek volna az unióba és euró-tízmilliárdok ömlenének, hogy a hegyvidéki, kicsit még mindig az Oszmán Birodalomban élő részeket felhozzák. Ehhez képest a száz évvel ezelőtti magyar húszas évek folyamatai zajlanak, amelyben mellesleg a magyar kormány lelkesen kavarja a faecest, nem függetlenül a orosz és kínai zsaroló befolyástól.
Szóval egy szerb élsportolónak ezer oka van rá, hogy komoly lelki problémákkal küzdő ember legyen. Ehhez pedig megértéssel kell viszonyulni. Például elfogadni, hogy van neki pszichológusa, időnként összetörik, máskor nagy comebackjei vannak. Főleg ha amúgy zseniális játékos.
Nekem két bajom van vele. Az egyik, ami az egész világnak is: rájátszik. Nem ő az egyetlen ember a világon akinek komoly démonai vannak, de azon nagyon kevesek egyike, aki ezeket a show elemévé teszi. A másik bajom nem is igazán vele van, hanem a magyar sportsajtóval, ahogy 177. alkalommal is el van ájulva az óriási visszatéréstől, a lelkierőtől. Meg hogy szegényt nem szeretik, pedig amúgy megérdemelné. Ezek a pszichopata és a pszichopata áldozatai közötti játszmák. Ennél a tenisz sokkal izgalmasabb és jobb dolog. Az időhiány mellett már azért is nem nézek egy ideje teniszt, mert én inkább azt nézném, hogy milyen tenisz van, nem pedig azt, hogy ki és mit érez ezzel kapcsolatban…
