Pedig, ha arra akarnák használni, hogy kompatibilis nyünyörgőket állítsanak ki, az bizony nem ártana. Az előző rendszer kompatibilis nyünyörgői (definíció: aki a sorok között ellenzéki volt, de fizetést húzott a Kakaópor- és Ridikülcsat Gyártól, lemezeit kiadták, elengedték turnézni Jugóba, most a II. kerületben lakik, az északi parton van nyaralója és szokott stadionkoncerteket adni) amellett hogy megbízható volt, forradalmi felindulásait felterjesztette és jóváhagyás után sírta bele a XXIV. kerületi Vorosilov Munkáskultúr legendás ellenállópincéjének mikrofonjába (Strasszner Puci bácsi, a Munkáskultúr vezetője misztikus módon intézett japán és nyugatnémet technikát, kevésbé misztikus módon jelentett mindenkiről, és minden zenekarból legalább egy embert nyugatnémet utak ígéretével beszervezett) szóval a kompatibilis nyünyörgőket rendes producerek csinálták meg. Kiválasztották azt aki tehetséges volt, költöttek ének- és szolfézstanárra, hagytak pár tehetséges, ám nagyjából veszélytelen szövegírót dolgozni, átnézették a gitárakkordokat valakivel, aki tud violinkulcsot rajzolni stb. Ez egy ún. szakma. Nehéz szakma.
Na ez most nem lesz. Ezek a nagyságos Tanácsurak a jiddisül hohmecolásnak nevezett tevékenységet fogják folytatni, vagyis havonta egyszer meg fogják beszélni, hogy micsoda dolog már, hogy a nép nyáron befroccsözve egy világoskék öltönyt és kamu kígyóbőr cipőt viselő cigány balkáni elemekre építő számára rázza a seggét, és hát nincs már egy normálisan gitározó ember se, legalábbis olyan biztos nem, aki eljönne a Képviselő Úr születésnapjára elgitározni a szkorpionsztól a cséndzsiz című számot.
Aztán ha majd elfogy a pénz amit Demeter Szilárd ki tud osztani, az egekbe szökő kamatlábak miatt, a következő gazdatestig megint ellenzékiek lesznek. Ilyen igaziak.
