- Nem teszünk vallomást.
- Nem teszünk vallomást.
- Nem teszünk vallomást.
- Nem teszünk vallomást.
- Nem teszünk vallomást.
Miért nem? Azért nem, mert a gyanúsított helyzete információhiányos helyzet, de a rendőröké is az. Aki a Helyszínelőket nézi a tévében, azt gondolhatja, hogy a zsaruk ilyen óriásképernyős számítógépeken nézik 3D-ben az áldozat lakásában talált összes ujjlenyomatot, és a környék hetven térfigyelő kameráján azt is látják, hogy az elosonó tettesnek lenn a slicce. Hát nem. A rendőrök a legtöbbször a bizonyítékok egy kis részével rendelkeznek a nyomozás elején, és a gyanúsított vallomásából kapják meg azokat a jeleket, hogy merre kell tovább menni.
Ilyen szempontból nincsen különbség a vidéki tanyáról tyúkot lopó analfabéta tolvaj és az egyetem pénzét sikkasztó professzor között. Ha bűnösek, vagy takargatnivalójuk van, akkor ugyanúgy takargatják, csak más nyelvi regiszterben. Ugyanazokat a tipikus önfelmentő hazugságokat adják elő. A bűnös énünk ugyanolyan ösztönlény mint a szerelmes énünk vagy a dühös énünk.
Ezért a legfontosabb terhelti jog a hallgatás joga. A rendőrség nyomozza ki, amit tud, és majd mutassa meg, hogy mit nyomozott ki, és arról majd időben elmondjuk mit gondolunk. Persze, lehet, hogy ez a pillanat a nyomozás legelején jön el (az ún. “térdre imához” szituációk) de a legtöbbször aki hallgat, jobban jár.
Ez mind nagyon érdekes, de mit szakmázok én itt, mikor lehetne szaftos aktuálpolitikával foglalkozni, mint például azzal, hogy Karácsony Gergely a munkaügyi központtól kért kommunikációs stábot és egy múlt héten átképzett munkanélküli gyümölcskertész brigádot küldtek neki, legalábbis a nyilatkozatai minőségéből kiindulva?
Volt itt egy érdekes interjú, amelyet a Múzsán is megosztottunk. Dr. Keviczki István bíró adta és kimondott cifra dolgokat a bíróságokról. Az interjú stílusa merőben elüt a “visszafogott szamuráj nyilatkozik” típusú hagyományos bírói stílustól és a handóista bírók “örüljünk elvtársak, mert termelőszövetkezetünk kocái 17%-kal többet fialtak mint tavaly” típusú bírósági termelési riportjaitól. Dehát Keviczki, mint a jó bírók általában, öntörvényű ember, aki most először felszabadultan elmondhatta azt országnak-világnak, ami a szívét nyomta.
Ezért a stílus és a szituáció elemzését meg is hagyom az ebéd utáni kávét ivó bíróknak, akik most azt is mérlegelik, hogy szabad-e megszólalni.
Hanem nézzük a reakciókat. Keviczki nem sorolt bizonyítékokat, ezért az interjúját tekinthetjük gyanúsítás közlésnek. Ön megalapozottan gyanúsító azzal, hogy politikailag szelektál a nyomozások során, rosszul vezeti a bíróságot, satöbbi.
Nézzünk néhány tipikus védekezést, általában és konkrétan, párokba állítva:
“Én nem csináltam meg ezt a balhét, Oláh Renátó (ő eddig nem volt képben, mostmár lecsekkolják őt is a nyomozók) teszi rám ezt a balhét, mert az élettársam korábban az ő élettársa volt”
“ Meglehetősen furcsa, hogy Keviczki István volt bíróként nem azokról az ügyekről nyilvánított véleményt, amelyekben ítélkezett és amelyeket így ismert, hanem olyan ügyekről, amelyekben nem vett részt, így konkrét tényekről, bizonyítékokról nincs tudomása.”
…
“Nem én voltam, mert én már rég nem bűnözök, és járok a gyülekezetbe és rendszeresen jelentkezem a pártfogónál”
“ Amennyiben igaz lenne Keviczki István állítása, akkor az Európai Unió legtöbb ügyészsége sokkal elfogultabb, mint a magyar ügyészség, hiszen az OLAF 2017. évi jelentése szerint, az általuk 2010-2017 között tett ajánlások nyomán történt vádemelések uniós átlaga: 42%, míg Magyarországon ez az arány 47%. (Mindez például Németországban 21%, Írországban és Finnországban pedig 0%!)”
…
“Én nem vettem részt a néni kirablásában. A helyszínen ott voltam, de Kavics ütlegelte a nénit, miközben Csökös az értékek után kutatott. Kavics és Csökös valódi nevét nem tudom, Csököst talán Horváthnak hívják. Én próbáltam lebeszélni Kavicsot arról, hogy a nénit ütlegelje, a bűncselekmény abbahagyására szólítottam fel társaimat.” (a lényeg a társaimat, innentől már csoportos a rablás, illetve ha a néni meghalt, akkor simán megy az életfogyt)
“ Igaz ez az egyetlen példaként felhozott Elios ügyre is, amelynek kapcsán – az OLAF jelentésére hivatkozva – állítja, hogy büntető eljárást kellett volna folytatni. Ez ugyanakkor megtörtént. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda komoly nyomozást folytatott, amelynek eredményeként megszüntette a nyomozást.”
Lássuk most az ügyészség után a törvényszék közleményét:
“Nem mi voltunk, vizsgáló úr”
“ A Fővárosi Törvényszék visszautasítja, hogy morális válság jellemezné a bíróságot”
…
(a fent idézett gyülekezetbe járós példa)
“Számos olyan projektet indított el, amelynek célja, hogy modern megoldásokat alkalmazzon a szervezeten belül és biztosítsa a munkavégzéshez szükséges nyugodt körülményeket.”
…
“Én törvénytisztelő ember vagyok, még felfüggesztésem se volt, tudom hogy nem szabad bűnözni”
“A Fővárosi Törvényszék hangsúlyozza, hogy a bírák tevékenységüket függetlenül és pártatlanul látják el.”
…
“Ennek ne higgyen bíró úr, ez csak egy kurva” (konkrétan elhangzott védekezés, üzletszerűen kerítéssel foglalkozó strici mondta)
“Egy ilyen nagy szervezetben értelemszerűen előfordulnak kritikus hangok, amelyek azonban alulreprezentáltságukból eredően nem tekinthetők meghatározónak különösen akkor, ha olyan személyek nyilatkozatán alapulnak, akik már nem részei a rendszernek.”
Ezek a tipikus védekezések, de evezzünk most az operatív munka vizeire!
Az “operások” azok a zsaruk, akik azzal foglalkoznak, hogy olyan nyomozási cselekményeket végezzenek, amelyekről a gyanúsított nem tud. Ezeket a nemrég hatályba lépett új büntetőeljárási törvény találóan “leplezett eszközöknek” nevezi. Ez a munka egyrészt áll mindenféle technikai dolgokból (hogy figyelünk meg, hallgatunk le valakit) de nem ez benne az igazi buli, hanem a csapdázás, az olyan szituáció létrehozása, amikor a célszemély elkezdi felhívni a bűntársakat, hogy mit kell mondani a zsaruknak, ki mit csináljon, illetve mindenki nyugodjon le. Ilyenkor szoktak a fenyegetések is elhangzani, kb. a “Zsoltika meg leszel baszva, ha pofázol” stílusban. Tartsatok ki gyerekek, a zsé megvan, az ügyvédek rajta vannak, szüntetik a nyomozást és akkor elpattintjuk a cuccot és mindenki ki lesz fizetve, de csak ha kint tudok maradni. (ezek után nem tud…)
Ha mindenki maga elé képzelt egy ilyen szöveget, akkor most olvassa el ezt.
Mondom én, csak a regiszter különbözik, a gyanúsításra mindenki ugyanúgy reagál. Az ártatlan ember például egyszerűen elküldi az anyjába az idióta zsarut, hagyja már béként a hülyeségeivel. “Keviczki nem mond igazat.” esetleg “Keviczki állításai nyilvánvaló képtelenségek, amelyekkel nem foglalkozunk”
Ez a két mondat nem hangzott el. Egyszerű kriminálpszichológiai okokból.
