Azt mondják, hogy Navracsics, az idősödő playboy kaucsukfigura újra kormányzati szerepet kaphat. Miért is ne kaphatna, volt ő már pocsék miniszter, tehát bizonyított. Majd sokan elemezgetni fogják, hogy egy Káslerhez vagy Varga Judithoz képest micsoda fordulat. Egyrészt nem az, másrészt a NER-ben kb. mindegy ki milyen miniszter.
Navracsics kinevezése is illik abba az egyre inkább kibontakozó politikai szándékba, hogy csináljanak valamiféle EU-kompatibilis rendszert. Ezért aztán lesz EU-pénzügyi minisztérium.
Legyen szabad megjegyeznem, hogy már volt. A Gyurcsány-korszakban épült ki, NFÜ volt a neve, és felállt vele az a rendszer, ahol volt a központi EU-pénz irányító hatóság (NFÜ) voltak a minisztériumok mellé rendelt közreműködő szervezetek (KSZ, rendszerint valami fejlesztési igazgatóság néven futottak) és voltak a regionális fejlesztési ügynökségek. Ezek nem voltak a létező legjobb szervezetek, ám volt bennük világos hatásköri elosztás, és mivel több helyen is az EU állta a fizetések egy részét, normálisan megfizetett, normális szakembergárda. Persze korrupció volt akkor is, meg lopás, meg hasonlók, de korántsem annyi helyen, mint most, és korántsem akkora mértékben.
A mostanában szintén visszatérőnek tippelt Lázár János kancelláriaminisztersége idején ezt a struktúrát nullára szétverte, a szakermbergárda szétszéledt. Jött az azóta teljes csődöt mondott törzsi struktúra. Ebben az EU-pénzek ellopásának különböző szintjei alakultak ki. A két fő szint a legfelső Lölő/Tiborcz és társaik szint, akik autópályát, vasutat, stadiont építenek és a legalsó, a Boldogok és Simonkák nevével azonosított helyi lopógépezetek szintje. Közte átláthatatlan struktúrában ott vannak az egyes ágazatok (oktatás, egészségügy stb.) pályázatai, ahol kis- és nagyhalak egyaránt előfordulnak. Emellett ad hoc módon vannak a minisztériumokhoz közvetlenül bekötött pályázatok.
Ebben a rendszerben a teljes elkurvulás következett be. A régebbi rendszer világosabb tagoltsága azt eredményezte, hogy a például a felső politikai szint és a helyi lopógépezetek között ott volt egy miniszteriális KSZ, ahol a pénzügy és a projektmenedzsment előbb-utóbb nagyon hangosan hisztizni kezdett, ha olyat látott hogy tíz egymás melletti faluból tíz egyforma pályázat jött be.
Utóbb persze a Fidesz tett lépéseket a visszaélések kontrollálására, de csak azután, hogy a teljes horda degeszre lopta magát. Jelenleg az zajlik, hogy a bő tíz éve féktelenül zabráló rendszert le kéne lassítani, és visszatérni oda, ahol 2011-ben abbahagytuk.
Ehhez persze elő lehet szedni Navracsicsot, vagy a pápát, Kis Grófot, Shaquille O’Nealt vagy Kiszel Tündét. El lehet mondani, hogy akkor ez most központosított, szervezett és átlátható, és önbeálló és tartós és illatos és jó lesz. Csak azok az emberek, akik 2011-ben harmincéves, angol középfokú nyelvvizsgás, 3-400 ezer forintot kereső fiatal profik voltak, és akik alól Lázárék kirántották a karriert, jelenleg negyvenes éveikben járó családapák-családanyák, akik sikeresen átmentek a privátszférában, és havi másfél bruttó alatt eleve el se gondolkodnak azon, hogy visszamenjenek pályázatot menedzselni, főleg nem úgy, hogy bármikor kirúghatók lesznek. Ez a szakember-generáció teljesen elveszett (számos más terület ugyanilyen szakembergenerációihoz hasonlóa, ld. pl. orvosok) és most kéne visszaépíteni, csak már nincs kivel. Meg lehet próbálkozni az NKE-n képzett utánpótlással, nem is lehetetlen, csak épp sokkal tovább tart, mint a hazai felsőoktatás krémjéből állásinterjúkon összekapkodni a jókat. Meg ugye ma már nem a Ratkó-unokák ezreiből lehet válogatni…
De amúgy nem is az a cél, hogy működjön, hanem a klasszikus fából vaskarika. Nézzen ki úgy, mint egy jó rendszer, de lehessen lopni úgy mint eddig.
Végülis Navracsics ilyen szempontból talán nem is rossz választás. Kiválóan tudja színlelni, hogy ő egy miniszter. A kérdés továbbra is az, hogy az ilyen látványos tempók mellett az EU mennyi lényegi változást fog megkövetelni.
(P.S. Amennyiben értékeled a Diétás Magyar Múzsa munkásságát, az alábbi linken ezt anyagilag is megteheted. 👇)
