Tegnap délután nagyon sok orosz fedezte fel eddig szunnyadó pacifista énjét. Van aki távozásával tüntetett. Kilométeres sor a finn határon, a flightradar szerint pedig kb. minden felszállni képes repülő dugig megtelve távozott Moszkva és Pétervár repülőtereiről. Alighanem a tegnapi volt az a nap, amikor a határőrség frissen felvett egycsillagos őrvezetője is hazavitt párezer dollárt, a főhadnagy elvtárs meg könnyen lehet, hogy csak úgy engedte ki a gépet, hogy ő is rajta van, Szvetlána és a gyerekek majd jönnek kocsival, őket úgyse hívják be.
Mások utcán tüntettek a békéért, ezeket a rohamrendőrség elkezdte begyűjteni, naná. Nyugis hátországi szolgálat, lehet verni a civileket, őket nem viszik a frontra, hiszen akkor nem lesz aki verje a civileket.
Ez eddig a várható és természetes reakció, mint ahogy az is, hogy az éppen a Balti-tengeren kolbászoló USS Kearsarge helikopterhordozó/partraszállást támogató hajó egyik helikoptere sétarepült egyet tegnap este a Kalinyingrád előtti nemzetközi légtérben, gondosan felkapcsolt transzponderrel. Gondolom a navigációs fények világítottak, és egy hangszóróból Sousa-indulók is szóltak, hogy nehogy bárki azt higgye, hogy ez nem erődemonstráció akar lenni.
Amire viszont kevesen számítottak, hogy Viktor Medvedcsuk putyinista ukrán oligarchát pont most kicserélik az Azovstal védőire, további ötvenöt orosz hadifoglyot pedig az a védők parancsnokaira. Szabadon van az összes legendás alak, az éneklő szép lánytól kezdve a brit és amerikai önkénteseken át a keménytökű parancsnokokig. A brit és az amerikai külügy sietve meg is köszönte az ukránoknak, hogy gondoltak az amerikai és brit állampolgárokra a fogolycserénél. Értsd: küldünk még lőszert.
Mindezt úgy, hogy tegnap Putyin beszédének a hetven százaléka a nácitlanításról szól. Hagyjuk most azt, hogy az Azov zászlóalj mennyire náci vagy nem, az orosz propaganda szerint egy elvetemült náci alakulat. Erre kicserélik őket Putyin egyik haverjára. Ha én most orosz kiskatona lennék, azért elég morcosan néznék.
Főleg, hogy ugyanez az Azov zászlóalj az ukrán propaganda szerint a nemzeti ellenállásnak, az ukrán morális fölénynek és a kúlságnak a fő szimbólumai közé tartozik. Ugyanúgy, mint az igyi na huj, meg amikor Zelenszkij bedurantott bicepsszel, izompólóban bejelenti, hogy neki nem repülőjegy kell, hanem lőszer. Ezek a katonák körbe fogják járni a harcoló alakulatokat (nyilván miután kialudták magukat, találkoztak a családjukkal, kikúrálták őket a börtönbetegségekből és felkaptak négy-öt kilót, tehát kb. október elejétől) és mint nemzeti hősök fogják elmondani minden ukrán egységnek, hogy megéri csinálni, és hogy lehet próbálkozni faszagyerekebbnek lenni náluk.
Ezeknek a katonáknak ugye Mariupolban már építették a tárgyalót, ahol a kirakatper lett volna. Ehhez képest éjjel, teljesen váratlanul mégis inkább elengedik őket. Finoman szólva inkonzisztens viselkedés, főleg a Putyin-beszéd fényében.
Persze közben zajlik a háború is, Zaporozsjéban éjjel lakóházak kaptak rakétatalálatokat, valószínűleg sok polgári áldozat van. Amellett, hogy ez persze háborús bűntett, megint nem egészen vág egybe azzal, amit Putyin mondott, és megint értékes rakétákat lődöznek hadműveleti szempontból teljesen értelmetlen helyekre. Ennek fényében a tegnapi beszéd kezd arra az időszakra emlékeztetni, amikor tizenöt éve Gyurcsány Ferenc két-három hetente írt egy vezércikket arról, hogy neki vannak elképzelései arról, hogy kéne vezetni egy országot. Akkor mindannyian tudtuk, hogy elképzelés van, más nincs.
