Aki látta a Keresztapát, onnan emlékezhet rá, hogy a második részben a kis menekült-gyerek Vito Andoliniből, egy adminisztrációs hiba miatt Vito Corleone lesz.
Innen senki sem tehette ki a lábát addig, míg át nem esett egy alapos orvosi ellenőrzésen. A hatóságok ellenőrizték, hogy nem jelent-e veszélyt Amerikára, nyilvántartásba vették az embereket és új iratokkal látták el őket. Amerika akkor a végtelen üres földek és a végtelen lehetőségek hazája volt, mégsem engedett be senkit ellenőrzés nélkül.
Annak ellenére ellenőriztek mindenkit, hogy az érkezők, számtalan különbségük ellenére alapvetően hasonlók voltak, jellemzően keresztény (zsidó) alapértékekkel, amelyeket egyébként Amerika is magáénak vallott. Európa mostani helyzete ennél sokkal nehezebb, mert az érkezők között vannak bőven olyanok, akik vagy más kulturális alapokon állnak vagy egyenesen premodern közösségekből jönnek, számukra a Felvilágosodás eredményei megkövezni való bűnök.
A mai népvándorlás az Európai Álmot keresők népvándorlása. Olyan embereké, akik a szegénység és az erőszak után szeretnének békés és gazdag országban élni.Európának ugyanaz a teendője, mint száz éve Amerikának volt.
Pontosan meg kell jelölni, hol van Európa határa és a határon meg kell állítani és meg kell vizsgálni minden érkezőt.
Ráadásul tudomásul kell venni, hogy Európának nincs olyan ereje, amely Szíriában vagy Líbiában hipp-hopp rendet tudna csinálni. Nincsenek tucatszám anyahajóink és ezerszám tankjaink, és tízezerszám katonáink. De ha lennének se biztos hogy használnának, nézzük csak meg Amerika iraki és afganisztáni kísérletét. A jelenlegi nagyhatalmi erők a Közel-Keleten azt tudják megtenni, hogy módszeresen fenntartják a háborút, újabb menekülthullámokkal fenyegetve Európát.
A nagy kérdés, hogy hol állítsuk fel a védvonalat? Bizony, jelenleg az egyetlen valamennyire hatékony védvonal a sokat kritizált magyar kerítés. De minden katona tudja, hogy védekező műveletet nem a legszélesebb alföldön csinálunk, hanem igyekszünk szorost, vízpartot védeni. Itt nálunk a mesterségesen meghúzott trianoni határok lehetetlenné teszik a tartós és hatékony védekezést.
De ha sikerülne is: a vége az, hogy minden határunkon amely délre vagy keletre néz, kerítés van, és azt mondjuk a velünk szomszédos országoknak, hogy csináljanak amit akarnak a menekültjeikkel, ide nem jöhetnek. A szomszédos országokkal innentől kezdve a viszony legalábbis feszült, de inkább ellenséges lesz. Akarjuk mi, hogy az erdélyi és vajdasági magyarság a magyar nemzettesttől kerítéssel elválasztott, ellenséges országban éljen? Ezzel az egész integráció számunkra legfontosabb eredményét dobjuk el: nem tudunk majd szabadon és ellenőrzés nélkül kapcsolatot tartani az elszakított magyarsággal.
A görög szigetvilágban és Szicíliában kell tehát megfogni a menekülthullámot, itt kell kialakítani a menekülttáborok láncolatát, ahonnan az érkezők csak szigorú feltételek mellett haladhatnak tovább, mint egykor Amerikában. Nem jöhet akárki, és nem jöhet akárhogy.
Tessék? Hogy a görögöknek ez nem fog tetszeni? Emlékeim szerint a görögöket némi kis aprópénzzel nemrég váltotta ki a zaciból az Unió, itt az ideje részt is venni benne. Nyilván nem ingyen és nem egyedül, de vagy ott védekezünk, vagy hagyhatjuk az egészet, a balkáni és olasz csempészeknek van kb. 3000 év rutinja abban, hogy ami egyszer észrevétlenül partot ért, azt bárhova elvigyék.
Szintén érdemes felidézni a Keresztapából Virgil “The Turk” Solozzót, aki, mielőtt belekötött volna a Corleone famíliába, simán megoldotta, hogy a morfium átjöjjön Törökországból Szicíliába, ott heroint csináljanak belőle és aztán az egészet áthajózzák Európába.Az ő kései utódai ma is dolgoznak, és útvonalaikat csak a parton lehet elvágni, ott kell a menekülttáborokat megcsinálni.
A menekülttáboroknak egyrészt eleget kell tenniük nemzetközi jogi kötelezettségeknek, másrészt fel kell készíteni az európai módra élni akarókat az európai életre. Harmadrészt pedig tartós lakóhelyként kell szolgálni azoknak, akik nem képesek beilleszkedni, de a közvetlen életveszély miatt hazaküldeni sem lehet őket.
Szinte halljuk is a tiltakozást: Ezek koncentrációs táborok, Európa új Auschwitzokat épít! A válaszunk erre: Nem, nem „emberarcú Auschwitzokról” beszélünk. Pontosan ismerjük a negatív példákat, mint amilyen az ausztrálok Nauru szigetén épített tolonctábora. Az a tábor olyanokkal van tele, akiket biztosan sohasem fognak beengedni Ausztráliába, mindentől távol van és az ottani körülményeket senki sem ellenőrzi.
Mi nem ilyet akarunk.
A következő részben jogvédő, migránssimogató civilek és egy imám is feltűnik és elmondjuk, hogy szerintük mi lenne az integráció kötelező folyamata Európában.
A következő részt hétfőn, vagy a 40. megosztás után tesszük közzé.
A képen Ellis Island épülete látható, a tenger felől. Ezt látták emberek milliói, köztük kétmillió magyar “kitántorgó” amikor az ígéret földjére léptek. Ezeket kell Európának is felépíteni.
