Az új bíró teljes ellentéte elődjének, a harcos liberális Ruth Bader Ginsburgnek. Viszont a konzervatív ott, külünösen főbíróban nem pont ugyanazt jelenti, mint nálunk. ACB ugyanis originalista bíró lesz, vagyis az írott alkotmány szövegéhez akar ragaszkodni, elvetve a kiterjesztő értelmezést.
Ez minden alkotmánybíróság munkájának alapkérdése. A mi első, Sólyom-féle alkotmánybíróságunk kimondta, hogy létezik a “láthatatlan alkotmány” vagyis az írott alkotmányból levezetett alapelveket és ezeket alkalmazta olyan esetekben, amikor az írott alkotmány nem adott választ a kérdésekre. A mostani alkotmánybíróságunk, nem annyira jogelméleti okokból, hanem leginkább azért mert a hatalom kiszolgálói, ha nem talál passzust valamire az alkotmányban, visszadobja azt.
Ez egyébként érdekes szempont a Varga Zs. András főbíróvá választásáról szóló vitában is. A bíróság büntetőügyekben teheti azt meg, hogy kimondja: nincs Btk-szakasz erre az esetre, tehát nem bűncselekmény. Polgári ügyekben viszont minden élethelyzetre kell mondania valamit, nincs olyan, hogy azon az alapon nem dönt, hogy a Ptk. nem tartalmaz rá szabályt. Ilyenkor az eset körülményeiből és a jog alapelveiből kiindulva kell megoldást találnia. Ez az a bírói gyakorlat, ami Vargának hiányzik, hiszen olyan Alkotmánybíróságban ült, amely az esetek oroszlánrészét be sem fogadja, mondván nem rá tartozik.
Visszatérve Amerikába ACB megválasztásával olyan bíró került be, akinél számítani lehet arra, hogy sok esetben azon a véleményen lesz, hogy az ügy egyszerűen nem alkotmányossági kérdés, hanem a tagállami vagy szövetségi törvényhozás dolga ebben döntést hozni, és ha ez feltűnő jogsérelmekkel nem jár, akkor a Supreme Courtnak nincs dolga vele.
Vagyis nem arról van szó, hogy az új bíró személyes nézetei alapján ámokfutást fog csinálni, sokkal inkább arról, hogy most jó pár évig a Supreme Court felhagy jogfejlesztő, világjobbító tevékenységével és le fog magáról pattintani nagy kérdéseket.
Abban, hogy Trumpot hatalmon tudják tartani, különösebben nem hiszek, két okból. Az egyik, hogy Trump vagy simán nyeri a választásokat, vagy simán kikap. A sima alatt 1% vagy ennél nagyobb különbség értendő. Szerintem nem lesznek, vagy legalábbis nem nagy számban olyan ügyek, ahol elektori helyek múlnak a Supreme Court döntésén. A másik hogy nem is akarják. A két korábbi Trump által kinevezett bíró minden előzetes félelem ellenére normálisan belesimult a bíróság munkájára, ami annyira nem is meglepő annak tükrében, hogy rutinos bírók és magasan képzett jogászok, akárcsak a most megválasztott kollégájuk. Ha Trump bármilyen kis különbséggel is kikap, egy demoralizált, szétesett republikánus pártot hagy maga mögött, ráadásul elég valószínűen elveszített szenátusi többség mellett. Egyáltalán nem biztos, hogy az amerikai jobboldalnak érdekében áll megmenteni őt. Berakott három kőkonzervatív, de egyékbént támadhatatlan bírót a Supreme Courtba, ezzel muníciót adva ahhoz az utóvédharchoz, amelyet lehet, hogy elveszített törvényhozási többség, és ellenoldali kormány ellen kell vívni az amerikai konzervatívoknak.
Ha marad Trump, azt legfeljebb négy évig teheti meg, a Trump-bírók pedig maradnak még húsz évig. Veszélyes nekik olyan precedenseket teremteni, amelyekre későbbi, esetleg demokrata elnökök hivatkozni tudnak. Összegezve tehát azt gondolom, hogy Trumpnak a hatalomban maradást egyedül kell kivívnia, a Trump-bírák ezzel kapcsolatban semlegesek lesznek.
A cikket azért oszton meg, mert pár gondolatával (különösen az originalizmust illetően) nagyjából egyetértek, de leginkább azért mert látható, hogy egy republikánus bennfentes, aki könyvet is írt a témában, találgat az új bíróval kapcsolatban. Ez a találgatás az amit irigylek tőlük. Ez jelzi, hogy mire is jó a bírói függetlenség, hogy lehet Amy Coney Barrettel kapcsolatban bármit gondolni, az senkiben nem merül fel, hogy egy párt vagy politikus befolyása miatt kiszámítható, hogy mit fog csinálni. Azt fogja csinálni, amit jónak lát, nem pedig amit mondanak neki.
Panamajack kiegészítése:
A jogi részhez nyilván nem akarok hozzászólni, de a politikai vetülethez meg kell említeni a “court packing” kérdését. Ez ugye azt jelenti, hogy az elnökség és a kongresszusi többség (képviselőház + szenátus) esetleges birtokában a demokratákat az alkotmány nem korlátozza abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság létszámát kibővítsék, vagy a bírók mandátumát lerövidítsék.
Biden pár napja be is jelentette, hogy győzelme esetén kétpárti bizottságot fog létrehozni a Legfelsőbb Bíróság reformjának előkészítésére. Na most alapban Biden ellenzi a court packing-et, és ellen fog állni a radikálisabb demokraták nyomásának (akármit mond róla Trump). De ha Barrett megpróbálna vallásos-konzervatív aktivistát játszani, ez hamar megváltozhat. ACB sokkal okosabb annál, hogy ezt megkockáztassa (a kollegáiról nem is beszélve, hiszen nem egyedül dönt).
