Politikáról szóló írásokban Horatius Ad navem-je óta (sőt már korábban, ha jól emlékszem annak is volt valami korábbi változata) szokás a hajós allegória alkalmazása. Az ellenzékre is lehet egy ilyent alkalmazni. Hajózni lehet úgy, ahogy a jó vitorlás hajós teszi. Ismeri a vitorlák csínját-bínját, spinnakertől moonrakerig, tudja hogy mely tájakon, mely évszakban mely napszakban milyen szél fúj és ennek megfelelően tervezi az útját és állítgatja a vitorlákat. Vagy lehet úgy, ahogy a jó gőzhajós, aki megtervezi az utat, tudja honnan hová igyekszik, elegendő szenet és vizet készletez, gondosan zsíroz és olajoz mindent, amit zsírozni és olajozni kell és szépen időre odapöfögnek, ahova kell.
Na a magyar ellenzék nagy része egyik sem a kettő közül, hanem kalandvágyó polinézek, akik összekötöztek két csónakot, mert a sámán a láthatáron túl buján termő szigeteket vizionált, elindultak hajóval, hogy a kelő nap előttük, a nyugvó nap mögöttük legyen, aztán jött egy kis jó szél és hopp, egyszercsak ott találták magukat valahol.
Persze nem mindenütt ez a helyzet, volt nagyon sok hely, ahol tervszerűen és sok munkával jött a siker, de voltak helyek, mint például Győr, ahol szemmel láthatóan sokkolta a helyi ellenzéket, hogy meg lehet a siker. Meg olyanok, mint Nyíregyháza, ahol jó Fidesz kampány ide vagy oda inkább szégyen hogy nem sikerült az egyesült ellenzéknek leváltani a polgármestert.
A választás egyik tanulsága, hogy a jó széljárás mellett is kell az, hogy a munkát elvégezzék. Járjanak kopogtatni, a jelöltek kint legyenek az utcán, piacozzanak, adjanak fel egy tippmixet a rangadó előtt és hasonlók. A győri eset azt is megmutatja (érdemes elolvasni Pintér Bence kiváló beszámolóját) hogy mire képes a legjobb szándékú ellenzék is, ha egyedül hagyják. Elmesélek egy történetet.
Ma már kevesen ismerik az ún “Pócspetri-pert”. 1948-ban ez a koncepciós per volt a Mindszenty-per főpróbája. Az ürügy az volt, hogy a helyi, egyházi iskolák államosítása elleni tüntetésen lelövődött egy rendőr dulakodás közben. Az esetről egy-két órán belül a kommunisták értesültek, és délutánra Péter Gábor és Kádár János a helyszínen voltak és megrendezték a kivégzésekkel és életfogytokkal végződő koncepciós pert. Péter és Kádár nagy gazemberek voltak, azonban profik.
A Borkai ügy hasonló esemény, mint 1948-ban a valószínűleg véletlenül elsülő puska miatt meghaló rendőr ügye. Rendkívüli és sorsfordító. Egy komolyan vehető ellenzéki pártközpontban 24 (de inkább 12) órán belül felmérik az ügy jelentőségét. A megfelelő emberek ellenőrzik, hogy az információ frankó vagy beugratás. Ha az eredmény az, hogy az ügy frankó, akkor elkezdik kidolgozni a stratégiát, kiásni a korábbi botrányokról a sajtóhíreket és ami a fő, a központi kommunikációs stáb elkezdi támogatni a helyieket, akik a botrány első 24-35 órájában össze-vissza botorkáltak zavarukban. Ezért mondom, hogy sok helyen az eredmény a kedvező széljárás miatt (is) volt.
Sokat emlegetik a “centrális erőtér végét” meg hasonlóakat. Mivel én nem tudom, mi az a centrális erőtér, másképp fogalmazom meg amit láttunk. A “kedvező széljárásnak” van egy nagyonis megfigyelhető oka.
Ha megnézzük jobban Orbán kétféle politikával nyeri meg a szavazóbázisát. Az egyik retorikai, a másik gazdaságpolitika. A retorikait ismerjük: migránsok, istenhazacsalád, homofóbia, nacionalizmus, antifeminizmus. Ennek a célközönsége a társadalom alsó egyharmada. Őbelőlük akar Orbán aktív szavazót csinálni. Pintér Bence már idézett összefoglalójának (vagy a most vesztes budai polgármesterek adatainak) számaiból láthatjuk, hogy ez nagyjából sikerült is úgy, ahogy eddig. Aki eddig stabilan leszavazott a Fideszre, leszavazott most is.
A gazdaságpolitikai rész a felső két harmad részére szólt. A felső harmad külföldi vállalatokból, vagy a NER-rel kiegyezett közép- és nagyvállalatokból áll (igazából ez nem annyira harmad, inkább csak felső 15%).
A közepét pedig a KATA-val, CSOK-kal, babaváró hitellel, növekedési hitellel, prémium állampapírral látja el a kormány. Ezért nem vár el aktív szavazást, inkább csak azt, hogy mondja azt a delikvens, hogy hát, nemjó-nemjó, de anyagilag elég jól elkarcolgatunk, most erre a sok majomra miért szavazzak, legalább Orbán kiszámítható.
Na ez borult össze.
Ha a tömeget kenyér helyett cirkusszal etetik, akkor nem lehet megúszni az egyre keményebb cirkuszt. A migránsos kapudrog után a kampányban már ott tartottunk, hogy Rezsiszilárd katonai védekezésről vizionált, miközben 1)nincsenek migránsok 2) ma már viszonylag kis településen is megszokott látvány a bangladesi vendégmunkás. De már ez se volt elég kemény drog el kellett kezdeni menni a kemény homofóbia és az abortusztilalom irányába. Ez pedig eljutott azokhoz, akik a fentebb felsorolt kedvezményekkel együtt elviselték a NER-t. Igenám, de valamennyire felvilágosult(abb) és okosabb rétegekről beszélünk, akik közül sokaknak lett sok ez a fajta propaganda. Ráadásul mióta Finkelstein nincs, azóta érdemi új lemezt nem tudtak feltenni, a migránsozás meg már négy éve megy. Az istenhazacsaládozás meg utoljára Torgyánnak jött be, de neki se nagyon. Ráadásul triggereli a városlakó, dolgozó nőket, akik ellenében meg nem lehet választást nyerni, vagy csak nagyon nehezen.
A másik meg az, hogy CSOK meg KATA ide vagy oda, baj van a gazdasággal is. Persze lehet azzal dobálózni hogy növekedés meg államadósság, de a boltokban szinte kizárólag importáru van, aminek nem használ a tartósan bőven 300 forint feletti euró. A kirúgott közalkalmazottak nagy része városlakó, a kirúgásuk miatt összeomló hivatalok miatt szenvedők nagy része szintén. Az inflációt kivarázsolhatja a KSH 3% alá, egy átlag magyar család aki a saját keresetéből vásárol, azt veszi észre, hogy 2-3 éve a heti nagybevásárlás végén a húszezresből még adtak vissza párezret, most meg már inkább huszonöt az a húsz. Ha nem harminc.
Összességében tehát az történt, hogy a havi tízmilliárdokból otthon tartott tömeg egyszercsak fogta magát és nem maradt otthon. Nyilván segített ebben az, hogy volt egyvalaki akire rá lehetett szavazni, vagyis az ellenzék teljesítette a választópolgárnak azt a kívánságát, hogy “én egy majomra is szavazok, ha tényleg csak egy majom van”.
De azt, hogy a választópolgár szavazott és nem azt nézte, hogy kinek kopnak el hamarabb a gumijai az aktuális Formula 1 unalomparádén, az nagyrészt a Fidesz miatt volt.
