Több ismerősöm is csalódottan reagált az eddig bevezetett EU-USA-GB szankciókra Oroszországgal szemben. Miért nincs “rendesen odabaszva ezeknek”? Mi az hogy “felfüggesztik az Északi Áramlat 2” engedélyezési eljárását? Miért nincs Putyin minden számlája befagyasztva csak holmi milliárdosoké, meg Duma-képviselőké? Igyekszem ezt kicsit körüljárni.
Előtte egy történet, a 2020-as Tour d’Hongrie versenyről, amelyet Valter Attila nyert meg, 15 év után első magyarként. Klasszikus győzelem volt. A Kékestető felé kapaszkodva, amikor az országútról befordultak a meredekre (még egy évre rá is kint volt az aszfalton a “RAG MEG” felirat), akkor Valter egyik csapattársa ritmust váltott, megtámadta az élcsoportot (a mezőny nagy részét kikészítették az addigi 5-6 km kicsit enyhébb emelkedőn az esélyesek vízhordói, akiknek az volt a feladata, hogy nagy tempóval vezessék a mezőnyt az elágazásig). Az élcsoportnak erre reagálni kellett, hiszen a támadó versenyző nem a csapata “főnöke” volt, de elég jó ahhoz, hogy ne lehessen elengedni. A mi Atink viszont az íratlan szabályok szerint nem kellett, hogy kivegye részét a vezetésből, hiszen csapattársa volt szökésben, ezért az ő szintjükön relatíve nyugodtan tekerhetett. A cél előtt szűk kilométernyire így ő a max pulzusa 90-95%-án tekert, a többiek a váltott vezetés miatt már 100%-on. Ekkor jött Ati támadása, rátolta azt az 5-10% tartalékot, ami neki még volt, a többiek természetesen 100-ra még rádobtak 5%-ot, de ennek az a természete, hogy tíz másodperc után a szervezet közli, hogy ilyet nem csinálunk. Valter Attila hamarosan már tíz másodperc előnyben volt, végül pedig az összetett verseny megnyeréséhez is elegendő előnnyel ért célba.
Vissza Putyinhoz. Putyin már hónapok óta fokozza a tempót, és a két szakadár ukrán megye elismerésével és immár saját zászló alatti megszállásával (eddig se hitte el a Luganszki Békeszerető Filatelisták, Eszperantisták és Ichtyológusok Egységes Frontjáról, hogy az nem az orosz hadsereg, de most már a zászlót is felhúzhatják) nagyjából elment addig, ahonnan már nincs több lépés. A következő lépés az az ukrán kézen levő ukrán terület megtámadása lenne. Ehhez nincs felépítve olyan ideológiai háttere, amely akármilyen sántikáló módon is, de valamiféle indokolást adna. Ha még egyet lép, az nyílt háborús agresszió.
Nézzük a többi szereplőt.
Boris Johnsonnak egyszerre jött meg Jézuska, a Télapó, a Húsvéti Nyúl és Dévényi Tibi bácsi a pöttyös labdákkal. Ahelyett, hogy azt vizsgálgatnák, hogy milyen bulik voltak a lockdown alatt a Downing street 10-ben, Cobra meeting van, és lehet Churchillt játszani, oroszoknak beszólni. Hogy mit éreznek a hoteltulajdonosoktól kezdve a Savile row szabóin és a luxuskurvákon át a Rolls-Royce kereskedőkig az orosz milliárdosokból élő londoniak, az most mindegy, a látványos és hangos keménykedéssel BoJo menti az irháját.
Az USA nagyjából ugyanez, Biden kapott ajándékba egy jó keménykedési lehetőséget. Az USA és Anglia tehát érdekelt abban, hogy látványos reakció legyen. Igazi tét viszont az EU számára van. A Baltikum félelme az orosz medvétől, Lengyelországnak a pufferzóna elvesztése (ha Ukrajnát megszállják, Lukasenka napjai is meg vannak számlálva) mind olyan veszély, amire reagálni kell. Akkor is, ha a német gázvezeték és más hasonló érdekek pedig finomabb kardcsörtetést indokolnának. Főleg, hogy Macron megérezte BoJo-hoz hasonlóan, hogy itt most lehet a kemény arcélt mutatni, neki pedig választások jönnek hamarosan.
Putyin tehát két szempontból is rossz helyzetbe került. Az egyik hogy Olaf Scholz kivételével minden lényeges nyugati vezetőnek érdeke az, hogy valamiféle határozott reakció szülessen. Scholz pedig nem azért él túl vagy negyven éve a német politikában, mert hősködésből széllel szembe pisilne, megérezte, hogy oroszbarát SPD ide vagy oda, itt most be kell állni a sorba. Ezért van az hogy mi nem vétóztunk, alighanem Orbánnak minden lényeges helyről megüzenték, hogy nem szimplán lojalitást, hanem látványos kiállást várnak el. Orbán ennek szokás szerint gyorsan és buzgón tesz eleget, ezért a tegnapi röhejes kép Petikével és az egységes EU álláspont melletti zajos kiállás. (közben pedig tegyük hozzá, hogy a zaj Orbánnak egyáltalán nem jön rosszul, a jogállamisági mechanizmusról most nem esik szó). Putyin tehát, aki hozzá van szokva, hogy az ő egyeduralmával szemben állandóan kompromisszumokat építgető Nyugat szokatlanul gyorsan zárt össze.
A másik ok ami miatt Putyin helyzete nem ideális, hogy ő már a falnál van, miközben az EU még csak a szankciók elején jár. Innen még van 5-6 lépés a nyílt ellenségeskedésig (diplomaták hazarendelése, orosz diplomaták kiutasítása). Ezeket viszont senki se szeretné meglépni. Az érdeke még mindig mindenkinek az, hogy Putyin hagyja abba amit most csinál. Ha úgy van, vigye azt a két megyét, vagy bármi más hasonló megoldás, de Oroszországot senki se akarja legyőzni, még akkor se ha egyik-másik ellenfele, vagy ellenfelei egységesen erre képesek lennének. A kutyának nem hiányzik egy moszkvai puccs, forradalom, esetleg valami forrófejű tábornok, esetleg gyenge kezű báb, aki alól az FSZB összes feladat nélkül maradt szakembere megszállja az európai alvilágot, mint a kilencvenes években. A Nyugat szereti Putyint, ameddig Putyin miatt csak az oroszoknak rossz. A Nyugat tehát szeretné ha maradna Putyin és azt csinálná amit mindigis csinált, kavarná a szart, de tudná a helyét.
Persze ez egyáltalán nem biztos hogy reális remény, de Putyin persona non gratává nyilvánítása Oroszország lekapcsolása a SWIFT-rendszerről mind olyan lépés, amely után Putyin már nem tud visszavonulni biztos otthoni bukás nélkül.
Az EU-USA-GB trió tehát most annyit tud tenni, hogy fokozza a szankciókat, de nem az elviselhetetlenségig. Ebben Magyarország szerepe annyi, hogy az eddigi engedékeny hozzáállás helyett most az van, hogy Orbán egy rossz mozdulatot nem tehet, nem lehet Magyarország a rés a pajzson. Hogy ez hogy megy tovább, Putyin mit fog reagálni, azt biztosan senki se tudja. Ez egy kifárasztásos játék, ahol jó lenne mindenkinek egy lépést hátra lépni.
Putyin 100% pulzussal teker Mátraháza után, a többiek is lihegnek, de ők még tudják fokozni, mivel nem ugrottak be a támadásnak.
