A hidegháború idején hallgatólagosan elfogadott szabály volt, hogy egymás kémeit az ellenfelek nem bántották. Ha megbukott az idegen kém, akkor kiutasítás, médiafelhajtás. Az amerikaiak simán kicserélték Abel ezredest, minden idők egyik legnagyobb kémjét, a lezuhant U2 pilótájára.
Természetesen más volt a helyzet az ellenség által beszervezett saját állampolgárokkal, rájuk egyik oldalon sem vált jó sors.
Van egyébként ráció a dologban. A megbukott kémet ugyanis nem mindig “dobják fel” mert sokszor az elhárítás úgy gondolja, hogy többet ér nekünk egy aktív kém, akit figyelhetünk, megtanuljuk az ellenség módszereit, feltérképezzük a kapcsolati hálóját. Ha lebuktatjuk, akkor előbb-utóbb lesz másik, és mi van, ha azt nem látjuk?
A másik dolog, hogy a kémek bonyolult láncolatokba és hálózatokba szerveződve működnek. Egy-egy kém “kiiktatása” nagyon nagy zavart okoz, hiszen egy kém mögött és mellett tucatnyi ember dolgozik. Mi újság a kapcsolataival, a társadalmi kapcsolataival, a rejtjelezésben-kézbesítésben közreműködő segítőivel? Vajon tőlünk dobta fel valaki vagy hiba van a módszereinkben?
Ezért külön elhárítási feladat, hogy úgy buktassák le, hogy a lebuktatás körülményeiből ne lehessen arra következtetni, hogy szúrták ki, hogy kém.
Ebben a játszmában a kém fizikai kiiktatása nagyon durva eszköz, és csak ultima ratio-ként használják. Ugyanis az elvileg rendkívül racionális kémek állandó idegfeszültségben élnek, és egy kém kiiktatása nagyon gyorsan eszkalálódó leszámolás-sorozattá tud fejlődni. Amikor pedig ilyen van, akkor sokan nem bírják idegekkel, megpattannak, megtörnek, ezzel olyan szálakat-hálózatokat dobnak fel, amelyeknek a fedése még sértetlen volt, egyszóval óriási károk tudnak lenni, évtizedek munkája megy mindkét oldalon a levesbe.
Ezeket a játékszabályokat (az elérhető szakirodalom szerint) a hidegháborúban a felek ismerték és az esetek nagy részében betartották.
A hidegháborús szuperhatalmakkal kapcsolatban állandó rettegés tárgya volt, hogy az állam valamelyik, kifejezetten hidegháborús célokra létrejött szerve (a stratégiai csapásmérő erők, az elhárítás, a hírszerzés) akkora hatalmat szerez, hogy azzal az egyik vagy mindkét szuperhatalmat a kém- vagy más játszmákra koncentráló, az ilyen szerveknél szokásos és elvárt beszűkült észjárással bíró banda fogja irányítani. Amerikaiak generációi rettegtek J. Edgar Hoovertől és Sztálin halála után is mindenki Berijától félt, de említhetjük Andropov rövid uralkodását is.
Ezek a félelmek a mai napig nem múltak el, Trumpnak első dolga volt kinyírni a manipulatív FBI-főnök James Comey-t. Sok dologban lehet nem egyetérteni Trumppal, de alighanem bármely épeszű poltikusnak első dolga lett volna ezt megtenni. Más kérdés, hogy Trumpra most épp Comey elődje, Robert Mueller vadászik…
Az oroszokkal kapcsolatban nem kell ennyire mélyre ásni, azt az országot lassan húsz éve egy okos csekista vezeti. (Tegyük hozzá, hogy akármennyire is félnek az oroszok a csekistáktól, egy furfangos, jó kiállású, tökös csekista kb. a legférfiasabb dolog az űrhajós mellett, amit egy orosz el tud képzelni. Maga a szó az egykori Cseka nevéből jön, ez a mai FSZB egyik elődje)
Putyin hivatásos állományban volt, tehát (nyilvános életrajzai szerint legalábbis) nem kellett sose fedésben dolgoznia magát Peruba kivándorolt volgai németektől származó avantgárd festőnek kiadva, mondjuk Düsseldorfban. Ennek ellenére ő nagyon pontosan tisztában van a játékszabályokkal.
Az, hogy egy kihozott, védelembe vett kémet ellenséges területen megpróbálnak kiiktatni, az nagyon kemény jelzés. Keményebb mint a mindenféle csodafegyverekkel riogatás. Az a gond, hogy ez súlyos eszkalálódáshoz vezethet és ahhoz, hogy zéró tolerancia lesz az FSZB európai manővereivel kapcsolatban. Olyan szempontból ez hiba Putyin részéről, hogy kulcsembereit vehetik ki bosszúból, pedig Oroszország nyugati befolyása nagyon nagy mértékben függ a fedett műveletektől. Ha egy Hoover-szerű alak (és ne aggódjunk, keményfejű protestánsokból azért akad bőven Németországban is) elszabadul, akkor Putyin a gondosan milliárdokból felépített Russia Today ide vagy oda, azzal lesz kénytelen szembenézni, hogy boszorkányüldözés folyik.
Azt, hogy ez a magyar politikai elitnek miért lesz kellemetlen, talán fölösleges ecsetelnem…
