Ezek a mutatók persze olyan dolgokra is választ adnak, hogy az adott társadalom mennyire tiszteli az egyént és mennyire védi meg az egyént nagyobb, politikai vagy gazdasági csoportok érdekeitől. Ha az a kérdés, hogy Glasgow alatt, egy még kitermelhető szénbányát megnyitnak, és elbontják Glasgow legnagyobb közparkját, akkor meghozza azt a döntést, hogy nem, nem termelik inkább ki azt a szenet.
Az ember egyik legfontosabb joga az egészséges környezethez való jog. Ez a jog paradox módon leginkább a jogosult, vagyis az ember által fenyegetett. Olyan országokban, ahol jó élni a természetet védik. Az ember persze álszent fajta, ezért a szükségleteit, amelyek a természet rombolásával elégíthetők ki, olyan országokban elégíti ki, ahol a természetet és vele az embert nem védik.
Erre számtalan példa van, a délkelet-ázsiai hajóbontóktól kezdve a kínai összeszerelő-üzemeken át egészen Argentináig, ahol a pampát egyben eladták szójababföldnek, és mostanra a talajt is tönkretették, annyira, hogy a folyók is új medreket vágnak maguknak.
Azt tehát, hogy egy ország gyarmati sorban van, és kormánya nem védi meg állampolgárai környezetét, rögtön látni lehet. Teljesen pontos indikátor. Hiába van valahol nagy bevétel, gazdag uralkodó, olcsó benzin vagy bármi hasonló, ha valahol nem vigyáznak a természetre, az az ország nem jó hely.
A magyarországi természetvédelemnek és a természet megőrzése, javítása tudományos kutatásának messzire nyúló hagyománya van. Sok tudós dolgozott benne, sokan vittek véghez nagy dolgokat, közte olyanokat is, melyeket a tudomány mára már messze meghaladott és az utódok ma már nem tartanak annyira jó ötletnek. Mai ésszel nyilván másképp szabályoznánk a folyókat, csinálnánk vagy nem csinálnánk monokultúrás mezőgazdaságot, telepítenénk akácot és homoki szőlőfajtákat.
Mégis, Magyarország Európa, méghozzá a fejlett Európa része azzal, hogy itt környezetvédelmi hatóság működik, nemzeti parkok vannak, felelős és tervszerű vadgazdálkodás folyik, a ritka és fontos élőhelyeket, növény- és állattársulásokat védik. Lelkes szakemberek és amatőrök számolják a kékvércséket és a sasokat, kutatók kutatják a növényeket. Bármit is építenek, bárhol, az engedélyezési eljárásnak része a környezetvédelmi szempontok kötelező figyelembe vétele.
Romániában még van ilyen hatóság, aztán annál keletebbre kezdődik az erdőben felejtett páncélosezredek világa.
Amikor tehát lefejezik a környezetvédelmi igazgatást, nem tesznek mást, mint átteszik Magyarországot Romániától keletre. Ott, ahol Putyin és Kína kényelmesebben eléri.
