A grand jury egy mára már csak Amerikában (és Libériában) működő jogintézmény. A rövid lényeg az, hogy az ügyészi szervezet visszaéléseit elkerülendő laikus esküdtszék (ez a grand jury) ül össze, amely szavaz arról, hogy a vádirat, a hozzá csatolt bizonyítékokkal elég alapot jelent-e a bírósági eljáráshoz. Ilyesmi jogintézmény mindenütt van. Magyarországon a közölt gyanú alaposságát panaszolhatja fel a gyanúsított. A panaszt ugyanaz az ügyészség bírálja el, aki a nyomozást felügyeli. Igen, ez pont annyit ér, mint amit most mindenki gondolt.

Amerikában viszont az ügyésznek oda kell állni bizonyítékokkal, adott esetben tanúkkal a grand jury elé, ahol az államonként és ügyfajtánként változóan 16-23 főből álló esküdtszék 12 tagja igennel kell hogy szavazzon, különben nincs vádemelés.

Fontos, hogy a grand jury nem hallgatja meg a védekezést, az (államonként és ügyfajtánként változóan) a bíró vagy a “petit jury” vagyis a perben eljáró esküdtszék feladata lesz.

Miben nyomoznak Trump ellen?

Trump ellen több nyomozás is folyamatban van, a következő gyanúkkal:

1) megpróbálta meggyőzni a georgiai “belügyminisztert” (secretary of state) hogy másítsa meg a szavazatszámlálás eredményét
2) megpróbálta befolyásolni az elektori szavazatok összeszámlálását oly módon, hogy magatartásával hozzájárult a Capitolium épületének 2021. január 6-i megszállásához
3) megszegte a minősített okiratok kezelésére vonatkozó szabályokat, amikor elnöki működésével kapcsolatos minősített iratokat vitt a floridai Mar-a-Lago-i birtokára, ahelyett hogy szabályosan leadta volna azokat a levéltárba
4) Michael Cohen nevű ügyvédjén keresztül 130.000 dollárt fizetett Stormy Daniels pornószínésznőnek azért, hogy az ne beszéljen nyilvánosan arról, hogy korábban pénzért szexuális szolgáltatást nyújtott Trumpnak, majd ezt a kifizetést egyszerű ügyvédi munkadíjként számolta el, nem pedig “hush money-ként”

Az első három a nyomozás különböző szakaszaiban van, a negyedik viszont vádemeléshez érkezett.

New York államban nem ütközik törvénybe, ha fizetek valakinek azért hogy valamiről ne beszéljen nyilvánosan. Nyilván ez nem terjed ki pl. tanúvallomásra, de a lényeg, hogy önmagában az, hogy Stormy Daniels pénzt (sok pénzt) kapott azért, hogy ne teregesse ki a szennyest, nem jogszerűtlen (az erkölcsi megítélés ennek a cikknek nem témája).

A gond ott van, hogy mindez a kampány idején van, 2016-ban, és az ügyletet megpróbálták sutyiban lebonyolítani, úgy hogy azt hivatalosan egy Michael Cohen, Trump ügyvédje alapított egy céget, amely fizetett. Cohen eleinte tagadta, hogy Trump erről tudott volna. Egyébként volt egy még egy hasonló ügylet, ott Karen McDougal Playboy-modell hallgatását vásárolták meg. A Stormy Daniels ügyre létrehozott cégnek amúgy fizettek még különféle nagyvállalatok is, akik természetesen mind tiszták, mint a frissen esett hó.

Michael Cohen azóta a Robert Mueller által vezetett nyomozásban alkut kötött, beismert több bűncselekményt, “borított” több ügyet, többek között a Stormy Daniels affért is. Három évet kapott, amelyből egyet börtönben, a többit házi őrizetben már le is töltötte.

A jelen helyzet az, hogy a grand jury döntése alapján Trumpból vádlott lesz. A döntés részletei még nem ismertek, és ez fontos, ehhez egy kis büntetőjogi háttér.

New York állam Btk-ja szerint

Ҥ 175.05 Falsifying business records in the second degree.

A person is guilty of falsifying business records in the second degree
when, with intent to defraud, he:

1. Makes or causes a false entry in the business records of an
enterprise; or(…)”

Vagyis, aki csalási szándékkal (with intent to defraud) meghamisít vagy meghamisítását okozza (hamis adatot szolgáltat) egy vállalkozás könyveinek… az bűncselekményt követ el. A 175.10§ ugyanez a tényállás, ahol a cselekmény indítéka más bűncselekmény elkövetése vagy elkövetésének leplezése.

Ezek a bűncselekmények a magyar büntetőjogban is léteznek, csak teljesen más rendszerben (itt okirathamisítás, bűnpártolás merülne fel).

“With intent”

De a lényeg a “with intent” fordulat. Ez az amerikai és a magyar büntetőjogban is az “egyenes szándék” megfelelője. Ez egy kiváló példa arra, hogy az elkövető tudattartalma szerint milyen lehet egy bűncselekmény. Négyféle:

1) hanyag gondatlansággal (negligentia) elkövetett: a könyvelő nem olvasta át még egyszer pedig az Excel meg is jelölte hibásként, benne maradt egy hamis adat
2) súlyos gondatlansággal (luxuria) elkövetett: a könyvelő nem nézte meg, hogy a 23-as számla után a 27-es következik, kimaradt számla az egész havi bevallás kuka
3) eshetőleges szándékkal (dolus eventualis) elkövetett : az ügyvezető alapvetően magasról tett arra, hogy mi van a könyvelésben, pontosan tudta, hogy nem adott be minden számlát a könyvelőnek de úgy volt vele, hogy majd legfeljebb önellenőriznek, de mindenki bassza meg, ő most elment nyaralni, oldja meg a könyvelő
4) egyenes szándékkal (dolus directus): az ügyvezető pontosan tudta, hogy hamis lesz a beszámoló és azért lett hamis, mert ő azt akarta hogy hamis legyen, valamilyen célból (ezért szokták ezt célzatos bűncselekménynek is nevezni)

(ezt már egyszer leírtam amúgy itt)

A tényekkel jelen ügyben nehéz lesz vitatkozni, mivel Stormy Daniels és Cohen is megtette a maga vallomását, meg hát régi büntetőjogi alapigazság, hogy ha szőrös és nyávog, az macska. Meg lehet próbálkozni azzal, hogy akcentussal beszélő kutya, csak nem fog összejönni…

A védekezés iránya az lesz, hogy nem vezetett senkit csalási szándék, van aki egyenesen arra számít, hogy Trump a harmonikus családi életét védendő vásárolta meg Daniels hallgatását. Ez se hangzik hihetően (elég megnézni Melania Trump arckifejezését a nyilvános szerepléseiken) azonban ellentétben a magyar bíróságokkal, az amerikai bíróságon a vádat nem a vádirat végén levő kékeslila tintabélyegző bizonyítja, így a vádnak feladata lesz bizonyítani, hogy Trump tudott erről, utasítást adott rá, és azért tette, hogy ezzel csaljon és/vagy bűncselekményt leplezzen.

Ráadásul, az alapeset csak vétség (misdemeanor) nem pedig bűntett (felony) így az is kérdés, hogy a végén ha csak a vétségi alakzat áll meg, akkor azért hat évvel aktus után az ejnye-bejnyén kívül vajon mit fog kapni Trump.

Elérkeztünk a dolog nem jogi oldalához

A védői praxis nyűgjei közé tartozik a “más is követ el bűncselekményt” c. és kezd. litánia rendszeres végighallgatása. Igen, könnyen lehet hogy azt Józsi is elkövette, csak Józsi nem bukott meg vele és nem emeltek ellene vádat. Miért? NEM TÖK MINDEGY??? – húzza fel magát a védő, hiszen neki Józsihoz semmi köze.

Trump hívei bőven fognak tudni mutogatni hasonló disznóságokra, amelyeket alaposan megvizsgálva más amerikai politikusok ellen is folyhatna büntetőeljárás, de nem folyik. Ez jogi szempontból mindegy, de az biztos, hogy Trump kommunikációja megpróbálja majd a mártír-kommunikációból a maximumot kihozni, és eddig nem is pártolt el tőle nyilvánosan semmilyen republikánus.

Naivitás lenne azt gondolni, hogy ez az ügy tényleg csak a kifogástalan amerikai jogállam okán került a grand jury elé. Olyan értelemben nem koncepciós perről beszélünk, hogy a vád itt nem koholt. Trump elég valószínűen tényleg szó szerint elkövette ami a vádban van. Azonban az, hogy ezt végignyomozták, azért van, mert az ügyészség nem szállt le az ügyről. Persze bizonyíthatatlan hogy ezt demokrata ráhatásra tette volna. Szintén gyakorlati tapasztalat mondatja azt is, hogy egy küldetéstudatos ügyésznél rosszabb hír nem nagyon érheti a terheltet, simán lehet, hogy itt is erről van szó.

Mindenesetre az amerikai választási kampány innentől kezdve erről fog szólni.