A hét talán legjelentősebb fejleménye volt a két gázcső (annyira cuki az orosz nevük, Szevernyij Potok) felrobban(t)ása a Balti tenger mélyén. Hosszas találgatások mennek arról, hogy az oroszok vagy az usákok voltak. Van egy ennél talán érdekesebb nézőpont is: hogy a fenébe volt ez egyáltalán lehetséges? Még pontosabban: mennyire gyenge katonailag valójában Németország?
Mert az addig rendben van, hogy a robbanások nagyon kényes vizeken történtek. A dán szorosokon (Skagerrak, Kattegat, Öresund, Belt) átjutva épp csak beértünk a Balti-tengerre. Maguk a robbanások épp csak a dán Bornholm szigetek körüli felségvizeken túl, nemzetközi vizeken de a dán kizárólagos gazdasági zónában történtek.
Teljesen függetlenül attól, hogy ez amerikai, orosz vagy lengyel buli volt, ezek olyan vizek, amelyet egy német flottának folyamatosan tudnia kellene ellenőrizni. Még csak nem is kéne az egykori Kriegsmarine rettegett gyors- és zsebcsatahajóinak arrafelé kolbászolni. Parti őrség, járőrhajók, korvettek, helikopterek, drónok. Ha ez a cső a szárazföldön futna, százlépésenként egy baka unatkozna mellette. Vagy nem?
Nem. Ez a robbanás több dolgot is szimbolizál. Az egyik a béke vége a Balti-tengeren. Akár az amerikaiak érdekérvényesítettek ott, akár az oroszok kavartak, mindenképp katonai művelet történt. A hidegháborút követően leépített német katonai képességek, és a bizalom, hogy pont ott nem lesz balhé, visszaütött. Nagy lecke ez a németeknek, amely abból indult ki, hogy sem az amerikai, sem az orosz érdekek nem veszélyeztetnek német érdekeket.
De veszélyeztetnek. Nem kicsit. Nagyon. Németországnak rá kell jönnie, hogy ha ezt meg lehet velük csinálni, akkor bizony sok minden mást is.
Például százmilliárd eurós üzleti jelenlét ide vagy oda, csökken a befolyásuk Közép-Európában. Nem rögtön és látványosan, de csökken. Mert ez azt jelenti, hogy százötven kilométerre a német partoktól egy ilyen szabotázst a németek nem tudnak megakadályozni. Ez pedig ugyanúgy sokat mond egy nagyhatalomról, mint egy másikról az, hogy egy saját korábbi tartományát nem tudja elfoglalni. Hogy bizonyos dolgokban másokra van szorulva. Innentől kezdve meg mindegy, hogy melyik másik hatalom tud vele így szórakozni. Lényeg, hogy tud.
