Az Azonnalin a Puli Space alapítója mondja el, hogy az űrkutatás jó dolog. Igaza van. Általában a high tech és az élvonalbeli kutatás-fejlesztés mindentől függetlenül jó dolog.
Akkor is az, ha másutt meg kenyérre sincs pénz. A szombatot a Cserehátban biciklizéssel töltöttem. Színcigány falvak, ahol a feszületekről vagy épp azok hiányából lehet következtetni arra, hogy egykor görögkatolikus ruszinok, római katolikus tótok, svábok, vagy református magyarok lakták a falut. Most szól a turbófolk, a román manele és a bolgár csalga magyar megfelelője, balkáni eredetű cigány népzenei alapokra gépzene, olyan sztárokkal, akik régi fogalmak szerint aranylemezesek és bérelt 3-4 éves Audikból énekelve testesítik meg a sáros rakacai udvaron a húszéves Audit bütykölők nagy álmait.
Közben az úton nincs aszfalt, az almásban nincs aki leszedje az almát (utóbb apám felvilágosított, hogy direkt nem szedik le, géppel felszedik, léalmát lehet így is). Egyébként ezen az útszakaszon tudtunk pár kilométert csalni, egy harminc körül zötyögő Lamborghini traktor mögött. Az olaszok tudják mitől döglik a légy, ugyanolyan kis kerek hátsó lámpája van, mint a Ferrarinak. Csak mert a ‘zunióból kistafírozott gazda is tudja, mi az a nórokszaáj.
Szóval néhány tízmilliárd forintnak ezen a környéknek is lenne hely. Mondjuk a ránézésre kb. hatszáz lakosú Alsógagy, esetleg Hegymeg kaphatna egy tízezres stadiont…
Komolyabbra fordítva a szót, a high tech nagyon jó dolog.
Nem azért kell űrkutatni, mert Magyarországon épül majd az új Halálcsillag, hanem azért, mert olyan iparágról beszélünk, ahol pitiáner kicsi alkatérészek, csavarok, pöckök, izék, bigyók is dollár tízezrekbe kerülnek. Eleve, ha Magyarországon akárcsak egy olyan cég működik, ami ilyeneket gyárt, az olyan bevételt jelent, mint egy fél autógyár. És akkor még nem is beszéltünk az ezzel járó rengeteg szabadalomról, amelyek adott esetben szintén milliárdokat hoznak. Például a wifi alapját képező antenna-technológiát Ausztráliában egy ilyen csapat fejlesztette ki, csak azok távoli csillagok rádióhullám-kibocsátásának vizsgálatára. Végülis, arra is jó…
A high tech revitalizálja a halott iparvidékeket. Európában a legtöbb high tech centrum egykori csődbe ment nehézipari vállalatok infrastruktúrájára épül. Az irodaházakban lehet laborokat csinálni, a csarnokok általában alkalmasak mindenféle kényes műveletre. Például az egykor kohók elbírására méretezett betonaljzat elég erős ahhoz, hogy elbírjon egy több tucat vagy akár több száz tonnás hiperszuper rezgésmentes aljat valamilyen műszerhez. Az ilyen létesítmények mellett általában van nagy kapacitású elektromos betáplálás és még ezer hasznos dolog. Például egyetem.
Az ESA tagság is ezt a célt szolgálja. Az EU-országok közül ugyanis egyedül a franciáknak vannak eszközeik arra, hogy “komoly” űrprogramot csináljának, nagy, látványos rakéta-fellövésekkel, mindenki másnak viszont “csak” annyi űripara van, hogy ebbe bedolgozzon. És bedolgoznak, az emberiség összes jelentősebb közelmúltbeli űrmissziójában ott volt az ESA (Európai Űrügynökség) valamilyen műszere, sokszor komplett űrszondája. Az űrkutatás (és általában a tudomány) mára nagy hálózatok terméke, amelyekbe be lehet dolgozni. És be is kell.
Az ESA ilyen kutatásokat koordináló és finanszírozó ernyőszervezet, amelybe fizetni kell ugyan évi 8-10 millió beugrót (pl. a festői Kozármichelin focipályája, esetleg a rakamazi teknősbéka…) azonban ezt bőven visszaadja támogatásban, másrészt meg utána a megteremtett hozzáadott érték (pl. szabadalom) még a piacon is értékesíthető. Magyarország ezért is lépett be 2015-ben az ESA-ba. Csehország 2008 óta, Románia 2011 óta tag…
A legtöbb országban van valami hivatal, ami koordinálja az ilyen és hasonló kutatásokat. Magyarországon jellemzően ilyen az OTKA, az MTA kutatóintézeti hálózata, amelyik köszöni szépen, eddig egész jól elvolt a feladattal. Például magyar találmány az űrkohó, amelyet borsodi kutatók, inspirálva a sör habjától (frankón) fejlesztettek, és arra jó, hogy súlytalanságban csináljanak mindenféle fémdarabokat, amelyeknek mindenféle fontos tulajdonságai vannak. Idővel ezeket a kutatókat (miután itthon a kutatót szaros közalkalmazottként tartják) majd elviszi valamelyik fémipari multi, fejében a sok-sok tudással. Wigner Jenő, Teller Ede, Neumann János…soroljam még?
Szóval szuper dolog az űrkutatási biztos, és a magyar űrkuatásra akkor is szükség van, ha Abaújszolnok és Baktakék között az utat már le se aszfaltozzák, leborították zúzottkövel, a makadámút nem kátyúsodik felkiáltással, mi meg jól tolhattuk a biciklit. De ez legalább hegyvidék, nincs rajta belvíz…
Csak az ember valamiért arra gondol, hogy hamarosan megalakulnak majd a Nemzeti Űrkutatási Kft-k, és az űrkutatás a magyar labdarúgás, kézilabda, és vízilabda pályájára áll, amelyek már régebben állnak megbízható elvtársak irányítása alatt…
