Június 12-én volt Amerikában a Loving Day, amelyet nagyjából a vegyesházasságok napjának lehetne fordítani.
Richard és Mildred Lovingot (Richard fehér, Mildred fekete) 1958-ban Virginiában letartóztatták mivel ott akkor tilos volt az ilyen házasságkötés. A Supreme Court 1967-ben hozta meg a Loving v Virginia ítéletet, amely landmark case volt, utána minden olyan tagállami szabályozás, amely tiltotta a különböző rasszok közötti vegyesházasságokat, alkotmányellenesnek ítéltetett.
Mára az amerikaiak nagy része nem ellenzi a rasszok közötti házasságkötést. Persze ahogy a szegregációt eltörlő törvények sem rögtön hatottak, itt se azonnali a változás. Az Economistnak van erről egy jó grafikonja, ami 2017-ben, a döntés 50. évfordulójára készült. Ebből az látszik, hogy az akkor az összes amerikai házasságkötés 17%-át kitevő vegyesházasságokból 13% fehér és valamilyen más partner házassága tette ki.
[ihc-hide-content ihc_mb_type=”show” ihc_mb_who=”reg” ihc_mb_template=”1″ ]
Vagyis a fekete-latino, latino-ázsiai és hasonló kombinációk aránya elenyésző volt a fehér-valami más házasságok arányához képest. Nem meglepő módon a bevándorlók az első egy-két generációban egymás között házasodnak.
Ennek az okait számtalan anekdotikus magyarázattal lehet keresni. Ilyen például az, hogy számtalan bevándorló lánynak társadalmi státuszváltást jelent beházasodni egy fehér amerikai családba. De a lényeg nem ez.
A különböző rasszhoz tartozó emberek együttélése sokáig erős tabu volt és nemcsak a fehérek részéről. Pár éve is még volt olyan hír Németországból, hogy egy szerencsétlen török nőt a családja férfi tagjai megöltek (“becsületgyilkosság”) mert azt a szégyent merte hozni a családjára, hogy nem a kinézett törökhöz ment hozzá, hanem “összeállt” valaki mással.
A vegyes kapcsolatok, legalábbis rövid távon gyengítik a házasság intézményét is, hiszen számos vegyes kapcsolatban élő nem vág bele abba, hogy megszervezze a Bazi Nagy Interracial Lagzit, ahol a darázsderekú, elbűvölő mosolyú Cseng (óceanográfiát végzett, szülei autómosókat üzemeltetnek Los Angelesben) és a vállas, jóképű Chad (a nagyfater bal lábát ellőtték Guadalcanalnál, ellentengernagyként ment nyugdíjba, a fater is admirális lett, már az is kisebb családi botrány volt, hogy Chad nem line officer lett, hanem szonárokat fejleszt, most meg tessék, felszedett egy ázsiai csajt, akinek a szülei mosodások, hát hova süllyedünk???) szüleit kéne egy asztalhoz ültetni.
A nagyjából 20% körüli, lassan de biztosan növekvő arány azt mutatja, hogy már 2040 környékén kb ez meg fog duplázódni. Vagyis addigra az amerikai gyerekek elég nagy része mixed race lesz. Ehhez jön az, amit Panamajack “szupermigráns-jelenségnek” hív. A nagyvállalati környezetben, ahol a multicég erősebb társadalmi kötődést ad, mint az adott esetben akár több ezer kilométerre levő rokonság, még könnyebben köttetnek vegyesházasságok, így a vállalati vezető réteg még hamarabb lesz vegyes rasszú, mint a népesség általában.
Ez megmutatja, hogy a most még sok tekintetben kőkemény rasszista alapokra épülő amerikai politika (legyen az white supremacism vagy BLM) 2-3 évtizeden belül jelentősen visszaszorul majd. A vegyesházasságok a fehér elitbe is be fognak törni, nem beszélve a most a fehér elitet megválasztó fehér középosztályról.
Hogy ez pontosan milyen változásokat indít el, még megbecsülni is nehéz, de az biztos, hogy – különösen a boomer generáció kihalását követően – Amerika egy jelentősen megváltozott etnikai szerkezetű hely lesz. A rasszizmus, szelíd formájában is tabuk rendszere. Ilyen fontos tabuk megdőlése pedig számtalan más tabut is magával ránt. Ennek jeleit már most is láthatjuk, hiszen az eldurvult amerikai politika egyik jelentős oka az, hogy a városi (ahol ezek az interracial marriage-ek nagyrészt vannak) szabadelvűbb lakosság nagyon nem találja a hangot a vidéki Amerikával.
Természetesen a városi, liberálisabb Amerikának nincs mindenben igaza, sőt. Ellenben demográfiai szempontból biztos győztes, és ez nagyon meg fogja változtatni a világ vezető hatalmának a képét, 15-20 éven belül. Amikor azt mondom, hogy nem tudom, hogy például a klímaváltozás elleni fellépés milyen lesz, akkor ilyen faktorokra gondolok, amelyeket lehetetlen pontosan beleszámolni bármilyen elemzésbe.
[/ihc-hide-content]
