Csire doktor gondolatai a Korrupcióellenes sóhivatallal kapcsolatban.
Egyrészt van már korrupcióellenes testület, nem is egy. A Nemzeti Nyomozó Irodának pl van olyan részlege ami kifejezetten a korrupciós bűncselekményekre szakosodott, és a BRFK-n is van egy KORRUPCIÓ ÉS GAZDASÁGI BŰNÖZÉS ELLENI OSZTÁLY.
Itt van az ügyészség is, pl a épp Prof dr. Polt Péter Leghűbb Ügyész tartott 2022 márciusában egy nemzetközi konferencián előadást „Az ügyészség szerepe a korrupciós bűncselekmények üldözésében” címmel) . Valamit csak tud róla, hiszen ő maga üldözi (mármint néha, kicsit, szigorúan szemellenzőben), és pl a KNYF (Központi Nyomozó Főügyészség) kifejezetten kompetens a korrupciós ügyek nyomozásában, kitaláltátok: Völlner, Simonka, Boldog, Mengyi fideszes országgyűlési képviselők ügyét mind ők nyomoz(t)ák, hogy Farkas Flóriét miért nem, arról inkább Polt dr tudna mesélni (bár nem fog).
A konferenciát amúgy az Országos Kriminológiai Intézet szervezte, bizonyára ott is tudnak a korrupcióról valamit, ha már kutatják. De volt már a kormánynak nemzeti korrupcióellenes programja is pár éve: https://korrupciomegelozes.kormany.hu/a-nemzeti… . Ebben olyan érdekes kijelentés is szerepel, miszerint „A magyar közszférában az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) által bevezetett szemlélet szakít azzal a korábbi felfogással, amely szerint a korrupció elleni fellépésnek kizárólagosan elégséges eszköze a már bekövetkezett korrupciós esetek üldözése. Az új szemléletmód szerint legalább ennyire fontos az olyan szervezeti feltételek folyamatos biztosítása, melyek között kisebb valószínűséggel vagy egyáltalán nem fordulnak elő korrupciós esetek. Mint oly sok más káros jelenséget, a korrupciót is könnyebb és költséghatékonyabb megelőzni, mint az általa okozott károkat kezelni, helyreállítani.”
Ezek szerint valahol az ÁSZ is egy korrupcióellenes hatóság. Aztán ott van még a Közbeszerzési Hatóság is, utóbbi önleírása :„A Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését.” hiszen a Btk. 420.§ szerint a „Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűncselekmény, és mint ilyen előbbi két hivatal kompetenciája is. Megjegyzem, a a Gazdasági Versenyhivatalnak pl a Közbeszerzési Hatósággal még ún együttműködési megállapodása is van.
Itt van emellett még a NAV, a költségvetést károsító (és valahol korrupciós) cselekmények mellett ui más nyomozásra is kijelölhetőek. Az egészet pedig szakmailag összefogja (két dekázás, egy cukiskodó szelfizés és némi brüsszelellenes harc között) az Igazságügyi Minisztérium, már ha olyanja van.
Sőt, van egy Európai Ügyészség nevű brigád is, örömmel vennék ha hazánk is csatlakozna, egyik fő feladatuk az antikorrupciós küzdelem.
Választék tehát van bőven, minek ide még valami? Mert ha kell, akkor az azt jelenti, hogy a fenti szervek (ügyészség, ÁSZ, rendőrség, NAV, GVH, Közbeszerzési Hatóság, IM) összes haszna annyi, mint bikán a csecsnek. Dísz.
Persze, tudjuk, hogy az ügyészségen, az ÁSZ-ban, sőt még néhol a rendőrségen, NAV-ban, egyéb hatóságban alapvetően felkészült szakemberek (is) dolgoznak (egyre kevesebben), és hát az IM-et azért ebből a felsorolásból kihagynánk, de tény, hogy eddig sem a személyi vagy tárgyi feltételek hiánya vezetett oda, hogy az EU szerint kell valami független szervezet ami majd jól küzd korrupció ellen.
Két kérdés merül fel ekkor.
1. miért nem volt hatékony a korrupcióellenes harc, ami (I) ezek szerint kormányzati preferencia is volt (II)
2. mit fog csinálni az új szuperhatóság és mit várunk tőle?
Az első kérdésre könnyű a válasz: state capture. Szoktam mondani (most önmagamtól idézek) hogy „az ügyészség mindig megfontolja merheti-e tenni amit tennie kellene”. Kellenek példák? Völner szabadlábon, indítvány se volt a letartóztatására. Simonka szabadlábon, külön a bajszos házmester kérte a bíróságot ugyan ne tartsanak már idén tavasszal egy tárgyalást (!!!) mert Simonkának be kell menni a parlamentbe szavazni . Boldog úgy volt szabadlábon hogy tettestársa nehéz vasban várta hogy beismerhessen. Voldemort nagyúr is végig szabadon volt. Bárki más hasonló cselekményeknél a Venyigében látogatná a védője. Farkas Flórit meggyanúsítani nem sikerült, az ELIOS ügyben sem volt semmi gyanús és sorolhatnánk.
Egyszerűen hazánkban vannak érinthetetlen emberek, cégek, ügyletek, amik akkor se lennének gyanúsak az ügyészség előtt, ha személyesen Polt Pétert akarná nokiásdobozzal megvesztegetni valamelyik NERtárs, s ilyenkor jönnek az olyan hajánál fogva előrángatott, tényeket és jogot megerőszakoló érvekkel operáló nyomozás-megtagadó vagy megszüntető határozatok, amik Gipsz Jakab átlagpolgár esetén természetesen kizártak. Ennyire egyszerű ez.
Van amit nem szabad nyomozni, nem érhet el a bíróságra, mert az ügyészség egy vízzáró réteget képez a NER és az igazságszolgáltatás működése között – nem véletlen van napirenden a Be-reform kapcsán egy „vádkikényszerítés”, hogy az ügyész ne tudjon elállni a vádemeléstől (s itt jegyezzük meg, hogy pár éve a pótmagánvád tkp hasonló célú intézményét is szűkebbre szabták – ügyészi kívánalomra, ld ügyészi vádmonopólium).
A második kérdés az izgalmasabb, hogyan áll fel s mit csinál majd az új szervezet. Erről még keveset tudni, ha a kormányon múlik, ez is amolyan Patyomkin-testület lesz , nehéz elképzelni hogy éremi jogköröket és eszközöket akarnának nekik adni – hiszen a felsorolt hatóságoknak van jogköre, eszköze, megfelelő s teljes körű, csak használni kéne. Én ezt ezért egyfajta parasztvakításnak érzem.
Ha a kormány tenni akarna a korrupció ellen, pár dolgot sofort megtehetne, pénzbe se kerülne.
1. A korrupciós cselekmények elévülési idejét megemelni, pl úgy mint a kiskorúak sérelmére elkövetetteknél (ahol a sértett 21 éves koráig nincs elévülés), és a mentelmi jog esetén is nyugszik az elévülés. Mi lenne ha a cselekmények elévülése a hivatali idő lejártakor kezdődne, és egységesen 10 év lenne? Mi lenne ha 15 vagy 20? Mi lenne ha a még jogerősen el nem bírált cselekményekre is kiterjesztenék? (Az lenne hogy szegény Rogánon kívül százszámra kapnának szívgörcsöt a NER tagjai és kegyeltjei…)
2. Személyi változások. Ehhez mondjuk egy önkritikus Orbán kellene aki nem gyáva lemondani, de hát ez vágyálom. De egy új legfőbb ügyész, egy új kúriai elnök, nem csicskákból álló Alkotmánybíróság, új belügyminiszter, új igazságügyi miniszter, nem a pártelnök által kreált képviselők, polgármesterek kellenének, Mészáros Lőrincnek is le kéne mondani, szóval egy teljes lusztrációs eljárás kéne, a NER önfelszámolása. De hát ez vágyálom.
3. Csatlakozás az EU ügyészségéhez.
De mindezt végiggondolva…. egy dolog jelenthető ki biztosan.
Lófasz fog itt folyni, nem antikorrupció. Pénz meg még egy darabig pláne nem.
